Herceg Jánosra emlékeztek
Herceg János sokat adott mind a zombori, mind pedig a nyugat-bácskai magyarság számára. Silling István rendszeres vendég volt az író doroszlói otthonában, aki ezeken a találkozásokon főként a zombori festőkről mesélt: „Ha meg akarjuk ismerni Nyugat-Bácskát, ezt a levegőt, amely ilyen termékeny, már ami a művészetet illeti, akkor Herceg Jánost kell olvasni. És ha ismerni akarjuk Zombort, ezt a szép várost, mert ez a legszebb város Vajdaságban, hiszen ennyi zöld nincs másutt és ilyen nagy terek sincsenek sehol, tehát ha ezt akarjuk, akkor ismét csak Herceg Jánost kell olvasni, mert ő mindent tudott Zomborról. Végig élte a XX. századot.”
A megemlékezésen Herceg János Napló-részletét hallhatták a jelenlévők, Lennert Móger Tímea előadásában: „Herceg János arról beszél, hogy mi az író feladata válságos helyzetekben. Én azt gondolom, hogy ma halmozottan válságos helyzeteket élünk meg, és azt mondja Herceg János erről, ő konkrétan a II. világháború utáni időszakról beszél, hogy az írónak, nem csak a szépírónak, hanem az újságírónak is a feladata az, hogy átvezesse a népét, közegét azokon a szakadékokon, amelyeket az élet, a jelenkor kihívásai elé állítanak.”
Hagyományosan minden évben május 11-én, Herceg János születésnapján teszik közzé a Herceg János Irodalmi Díj nyertesét. Idén Lovas Ildikó író, műfordító, szerkesztő, kritikus kapta az elismerést, amellyel egy-egy életmű kikristályosodását, ívét díjazzák, tette hozzá Lennert Móger Tímea.
