Időutazás Szabadkán

A kiállítás a 18-20. századi Szabadka néprajzi emlékeit gyűjti össze, mégpedig úgy, hogy a városban élő minden nemzetiség kultúráját és történelmi emlékeit figyelembe veszi.

Nagy kihívás volt a néprajzi kiállítást úgy elkészíteni, hogy egy olyan városról van szó, ahol évszázadok óta több etnikum él együtt – hangsúlyozta Papp Árpád, a kiállítás szerzője. A Szabadkai Városi Múzeum főmúzeológusa rámutatott, hogy Szabadka mindig úgy próbálta meg túlélni a történelem viharait, hogy azokban senki ne sérüljön, és a kiállítást is ilyen szellemben alkották meg. „Igazából a folklór szempontokat érvényesítettük, tehát nem a hagyományos muzeológiait, mert erre sem lehetőség, sem tér, sem anyagi eszközök nem voltak, hanem sokkal inkább azt, ami egy jó tárgyalási alap lehet a későbbi önmegismerésnek és másik nemzetek megismerésének.”

Maga a kiállítás több térben helyezkedik el, ami lehetőséget biztosított arra, hogy egymással párhuzamba állítva mutassák be a közös történelmet, a kollektív emlékezetet, valamint az egyéni történeteket, az egyes emberek vagy családok sorsát a 18. századtól kezdve napjainkig. A tárlat összeállításán számos szakember dolgozott. Kemecsi Lajos néprajzkutató, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója a megnyitón kiemelte: „Egy rendkívül komplex, összetett kiállítás született itt, ami bátor és merész vállalkozásnak is ítélhető, mert azon túl, hogy a gyűjteményre épít, azt mutatja meg, amije van a városi múzeumnak, igyekszik olyan rendszert alkotni a rendszertelenségben, hogy mégis kiderüljön ugyanaz az üzenet, hogy egy polgárosuló, az értékeket mindig is szem előtt tartó közösség Szabadka város múzeumának gyűjteményére épül ez a tárlat.”

Mivel az Időutazás című néprajzi tárlat megnyitója egybeesett Szabadka városnapjával, a megnyitón Góli Csilla alpolgármester köszöntötte az érdeklődőket. „Nagyon fontosak a kulturális intézményeink, a városi múzeum mellett Szabadka dicsekedhet a városi könyvtárral és a kortárs galériával is, a Községközi Műemlékvédelmi Intézettel, illetve a Történelmi Levéltárral, és pont az ilyen projektumok, amelyek megvalósulnak ezekben az intézményekben, azok, amelyek megmentik azokat az értékeket, amelyek formálják a szabadkaiságunkat, az identitásunkat.”

A kiállítás azért jöhetett létre, mert több intézmény is támogatta azt. Többek között a magyarországi Múzeumi Egylet Magyar Géniusz Programja, valamint a szerbiai Művelődési Minisztérium, illetve a Tartományi Művelődési Titkárság. A megnyitón a támogatók nevében Kudlik Zoltán, a Tartományi Művelődési Titkárság segédtitkára szólalt fel.