Ilyen lehetett páncélban harcolni!
A nándorfehérvári győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben a Magyar Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Erre emlékeztek a Tisza-parti városban.
Dobpergéssel, zászlósokkal, korhű viseletbe öltözött zenészekkel, hagyományőrzőkkel indult szombaton a felvonulás, amelyet szép számú érdeklődő követett a Klauzál térről, a Kárász utca, a Dugonics tér és a Jókai utcán át a Mátyás térre.
Az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor melletti tisztáson az egész nap folyamán középkori hangulatú események vártak az érdeklődőkre: harcos-, lovagi bemutatók, középkori táncház, solymászbemutató, apródiskola, kézműves foglalkozás, sőt a legkisebbek a sárkányösvényt is kipróbálhatták. Többek között a zentai Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület harcosai is bemutatkoztak az eseményen. Nagy Abonyi Szabolcs, az egyesület elnöke. „Van, amikor a lányokat meg szoktuk úgymond táncoltatni, meg ők is táncolnak egy kis udvari kultúrával, ruházattal. De nem tudjuk teljesen reprezentálni az egész munkásságunkat, hanem szösszenetekben. Az érdeklődőket, a kíváncsiskodókat arra biztatom, jöjjenek, kérdezzenek, mert nemcsak a küllemen van a hangsúly, hanem rengeteg történet és rengeteg kutatás van van mindez mögött.”
A harci felszerelés kiváltképp izgalmasnak bizonyult, nemcsak a gyerekek, az idősebbek fantáziáját is megmozgatta. Sóskúti Kornél, Szeged: „Én felpróbáltam, az apróságok nem akarták. A mellpáncél mögött pedig Vince elfért volna teljes mértékben, mondhatjuk teljes mellszélességben. De én felpróbáltam, igen. Komoly kihívás lehetett annak idején tűző napon ilyenekben harcolni és védekezni.”
Sokan nem tudják, hogy 1456 nyara óta szól a harang délben, ugyanis Európában a nándorfehérvári győzelem hírére megkongatták a harangokat. Kohári Nándor, főszervező, Nándorfehérvári Emléknapok, Szeged: „Nándorfehérvárról van szó, de Szeged ünnepli ezt a diadalnapot. Igazából ez a kötődés egyik részről a Kapisztrán és a ferencesek miatt közvetlenül kimutatható, másik részről a Hunyadiak az akkori Csongrád-Csanád Vármegyében jelentős birtokokkal rendelkeztek. Hunyadi Jánosnak és Mátyásnak volt az említett szegedi alsó városon háza. Hunyadi Mátyás több alkalommal is tartott országgyűlést Szegeden, illetve a mai napig is a ferences rendház kincstárában egy általa adományozott palástból készült miseruha is megtekinthető.”
A szervezők célja töretlenül, már 20 éve az, hogy - mint mondják - ne csak a veszteségeinkről emlékezzünk meg, hanem diadalainkról is, hogy ezt a történelmi korszakot az érdeklődők élmények, játékos tanulás és szórakozás által ismerjék meg.
