Jövő szerdán helyezik örök nyugalomra Csoóri Sándort

Jövő szerdán, szeptember 21-én 15 órakor vesznek végső búcsút Csoóri Sándor írótól, filmalkotótól Budapesten, az Óbudai temető 16-os parcellájában, a református egyház szertartása szerint.

Csoóri Sándor pályatársai és barátai közül megszólal a búcsúztatáson mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Tornai József költő, Illyés Mária művészettörténész és Kósa Ferenc filmrendező. Csoóri Sándort hosszan tartó súlyos betegség után, életének 87. évében érte a halál hétfő kora hajnalban. A magyar kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti. (MTI)

Meghalt Csoóri Sándor (videó)

2016.09.12.

Életének 87. évében hétfő kora hajnalban meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze. Halálára számos közéleti személyiség reagált a médián keresztül. Falusi Márton, a Hitel című folyóirat szerkesztője a népiesség fogalmának újraértelmezőjeként jellemezte az elhunyt alkotót. Az írót hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál. Csoóri Sándor 1930-ban született a Budapest közeli Zámolyon. Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg. Ezt követően számos elismerést kapott. Egyebek mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze címet kapta meg.



1985-ben részt vett a magyarországi ellenzéki csoportok monori találkozóján. 1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től annak főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöki tisztjét töltötte be. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, amely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását. A magyar kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az alkotó életét jövőt ragyogtató példázatként jellemezte.