A költészetben megtalálhatjuk a válaszokat az élet nagy kérdéseire
A három napos rendezvény nyitónapján a Maradok maradni című előadást láthatta a közönség. A hazáról, a boldogulásról, a külföldről, a hiányról szól az előadás. A színpadi produkció nem csak a téma aktualitása miatt fontos, hiszen szereplők közül néhányan kötődnek a Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozóhoz.
A versenyzők többsége már visszatérő résztvevője a találkozónak, mindannyiuk már gyerekkoruk óta foglalkoznak versmondással. Mint mondják, az életük részévé vált a líra. A költészetben megtalálják a válaszokat az élet nagy kérdéseire.
A versenyre való felkészülés egyik legfontosabb pontja a megfelelő vers kiválasztása. A találkozóra három verset vagy prózát kellett hozni, egy versenyző mondhatott lírát és prózaszöveget is. Mindannyian igyekeztek olyan műveket találni, amelyek megszólítják őket és amelyeket átéléssel tudnak előadni.
A versenyzőket hattagú zsűri értékelte, összesen hetvenketten vettek részt az első két fordulóban. Pataki András, a találkozó egyik zsűritagja szerint vers- és prózamondás között technikai értelemben található kis különbség, lényegében azonban ugyanazokat a feldolgozási utakat kell bejárni.
A vasárnapi döntőbe a mezőny fele jutott tovább, közülük mindenki arany fokozatú elismerésben részesült. A kategóriákat korosztály szerint különítették el, 3-4. osztálytól a felnőtt korosztályig ötöt. Kategóriánként az első három hely és a különdíjasok nyertek könyvjutalmat és oklevelet.
A dobogósok kihirdetése után a két fődíj kiosztása következett. A Dudás Kálmán-plakettet az általános iskolások korosztályából sorsolják ki, így ezt Gál Flóra nyerte. A Dudás-Kálmán-díjat pedig Kőműves Csengének ítélték oda.
A találkozó idén 25. születésnapját ünnepelte. Az elsőt 1996-ban rendezték meg azzal a céllal, hogy összefogják a Kárpát-medencei magyar versmondókat.
A vers- és prózamondó találkozó esélyt teremt a hagyományőrzésnek, közösséget teremt és igyekszik egy magabiztos, és hozzáértő nemzedéket kinevelni.
