Közvitán a művelődési törvény módosítása
A Művelődési Minisztérium az ország 2025-ig terjedő kulturális stratégiáját 20 pontban szedte össze. Ezek között olyan feladatok kapnak helyet mint a kultúrára fordított költségvetés növelése vagy a regionális kulturális központok megnyitása, de azokat a kérdéseket is rendezné, amelyek például a kulturális örökséggel, a kortárs alkotóművészet egységesítésével vagy a szabad foglalkozású művészek státuszának megoldásával foglalkoznak.
Szabadka igazi nagyvárosnak számít a kulturális élet tekintetében, emelte ki házigazdaként Miloš Nikolić, a szabadkai Városi Tanács kultúrával megbízott tanácstagja: „Ez a közvita a művelődési törvény módosításáról és kiegészítéséről nekünk mindannyiunknak, akik a kultúrában dolgozunk, valóban sokat jelent. Minden jelentés szerint, ami a Művelődési Minisztériumból, és a tartományi művelődési titkárságtól érkezett, Szabadka város az egyik vezető szerepet tölti be Szerbiában, ahol igen magas szinten alkalmazzák a kulturális politikát.”
A Szerbia-szerte folyamatban lévő közviták egyik célja, hogy a művelődési törvény készülő módosítása által hatékonyabbá váljon az országos művelődési tanács munkája - mondta Predrag Blagojević, illetékes segédminiszter: „Ez a tanács éppen azokat a funkciókat látná el, amelyek hiányoznak, és amelyek hasznosak lennének az állami szervek, azaz a Művelődési Minisztérium munkájában. A tanácsnak eddig 19 tagja volt, de gyakorlatilag nem is működött.”
A kulturális dolgozók építő jellegű javaslatait hallgatják meg a panelviták során. A Művelődési Minisztérium szeretne minél nagyobb teret adni a kultúrával foglalkozó civil szervezeteknek és egyéb művelődési szerveződéseknek, hangzott el a szabadkai tanácskozáson, amelyen jelen volt két miniszteri tanácsos, Radovan Jokić és Olga Gekić is.
