A magyarországi délszlávok zenei hagyományai

A kötetet koncerttel egybekötve mutatták be Belgrádban.

Vujicsics Tihamér 1929-ben született Pomázon. Amellett, hogy zeneszerzőként is tevékenykedett, a balkáni népek zenéjét gyűjtötte és népszerűsítette Magyarországon. Tragikus halála után kéziratai és kottatára alapján egy összefoglaló gyűjteményt jelentettek meg. A mostani, új kiadvány ennek a kötetnek a bővített változata. A kötet belgrádi bemutatóján fel is csendültek a kiadványban szereplő dallamok.

Szabó Zoltán, a tököli Kolo zenekar tagja, Magyarország: „Hatalmas munkát végzett a Kárpát-medencében, Lentitől egészen Temesvárig, gyűjtött Belgrádtól egészen Szentendréig. Óriási zenei hagyatékot hagyott az utókorra. Nagyon jó, hogy elkészült az új kötet, mert egy modern kereső rendszerrel sokkal könnyedebben lehet keresni, mint a régi kötetben a dallamokat.”

A koncert a magyarországi délszlávok népzenei kultúrájába engedett betekintést.

Branka Bašić, énekes, Magyarország: „Azért volt szerintem szép és színes, mert nagyon sok rétege megjelent annak a népzenei kultúrának, amit az őseim, az őseink ápoltak és hagytak ránk. Tehát a fúvós zenétől kezdve, a furulya, az okarina, duda, a tamburazenekarig, de megjelent a modernebb vonulat is, mint a harmonika és az énekekben is a városi dallamok mellett ott voltak a régi szokásokhoz köthető dallamok.”

Az új kötet tudományos alapokon is feldolgozza a magyarországi délszlávok népzenei hagyományait.

Lastić Pero, a budapesti Szerb Intézet igazgatója, Magyarország: „Tehát a kiadványnak egy új, második, bővített és kritikai kiadása készült el ebben a szerb-magyar együttműködésben. Ez a kiadvány egyben három nyelven jelent meg: szerbül, magyarul és angolul is. Nagyon jelentős a nemzetközi tudományos jelentősége is ennek a második kiadványnak.”

A kötet megjelenését éveken át tartó kutatómunka előzte meg.

Jelena Jovanović, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia munkatársa, Szerbia: „Hozzáférhettünk a kézirataihoz, a terepfelvételeihez, és ez egy olyan kincs, amit meg kell mutatni a világnak. A cél tulajdonképpen egy olyan új kiadás létrehozása volt, ami tudományos publikációként is megállja a helyét.”

Vujicsics Tihamér lejegyzései felbecsülhetetlen értéknek számítanak és nemzetközi szinten is hasznos dokumentációk például az etnomuzikológusok számára – hangzott el az eseményen.