Májusfaállítás Muzslyán (videó)
2017.05.01
13:15
A bánáti Muzslyán nem múlhat el május elseje májusfaállítás nélkül. Egykor a legények állították fel kedvesük háza előtt, mára azonban már csak főként hagyományőrző és közösségépítő szerepe van a népszokásnak.
Májusfaállításra invitálta hajnalban a muzslyai Parton élőket Babinszki Enikő trombitája. Összejött a szomszédság, hogy felállítsák a feldíszített májusfát, tetején a helyiek lobogójával, amelyen öt borosüveg és egy kecskefej látható. Dobó József, Muzslya: „Számunkra az, hogy hagyomány, de egy olyan szokás, ami talán bennünket összetart. Függetlenül ettől mi másképpen is összejárunk, majdhogynem mondhatnám, hogy naponta, de ez azért olyan évi jelenség, ami valamiképpen különösen összefűz bennünket és természetesen a május elsejei találkozó ez egész napossá alakul át.”
Muzslyán az volt a szokás, hogy a szekér rakfelületének a növelését szolgáló rudat - a vendégoldalt díszítették fel és az éjféli harangszónál vitték ki az utcára felállítani. Sötét Erzsébet, Muzslya: „Fölraktak mindent, italt, körültáncolták, eldalolták, hogy: Leveles a május, virágos a rét, majálisra menni, jaj, de nagyon szép. Búzavirág-koszorú, ma senki sem szomorú. Pitypang, óralánc, sej, haj, körbe megy a tánc.”
A férjhez menendő lányok kendői is felkerültek a májusfára. Egykoron úgy tartották, hogy ahány kendő van a májusfán, annyi esküvő lesz az évben. Paligrósz István, nyugdíjas, Muzslya: „Többször leloptuk a kendőket valamelyik barátunknak, és akkor elmentünk és megmondtuk neki, hogy a nagylány - ha már meg volt kérve - hogy lemondott róla, mert a kendőt mi kaptuk el. Akkor ott is volt egy nagy zűrzavar reggelig. Hát ez a vigasság.”
A májusfaállításnak a muzslyai rét tanyavilágában is hagyománya volt. Németh Irén, Muzslya: „Családostól jöttek, persze. S akkor ott, amikor ugyanígy, vége lett ennek a mindenféle murinak, akkor apáink körülülték az asztalt. Mi, gyerekek, ott ugrándozva, táncolva. És akkor mire már arra került a sor, hogy a májusfa meghervadt, akkor apáink is „meghervadtak”.”
Májusfát állítottak a muzslyai nyugdíjasok otthonában, a Petőfi Sándor MME székháza előtt és a Barátfalva nevet viselő falurészen is. A májusfa Pünkösd vasárnapjáig áll, amikor zeneszó mellett, újradíszítik, majd lebontják.
Muzslyán az volt a szokás, hogy a szekér rakfelületének a növelését szolgáló rudat - a vendégoldalt díszítették fel és az éjféli harangszónál vitték ki az utcára felállítani. Sötét Erzsébet, Muzslya: „Fölraktak mindent, italt, körültáncolták, eldalolták, hogy: Leveles a május, virágos a rét, majálisra menni, jaj, de nagyon szép. Búzavirág-koszorú, ma senki sem szomorú. Pitypang, óralánc, sej, haj, körbe megy a tánc.”
A férjhez menendő lányok kendői is felkerültek a májusfára. Egykoron úgy tartották, hogy ahány kendő van a májusfán, annyi esküvő lesz az évben. Paligrósz István, nyugdíjas, Muzslya: „Többször leloptuk a kendőket valamelyik barátunknak, és akkor elmentünk és megmondtuk neki, hogy a nagylány - ha már meg volt kérve - hogy lemondott róla, mert a kendőt mi kaptuk el. Akkor ott is volt egy nagy zűrzavar reggelig. Hát ez a vigasság.”
A májusfaállításnak a muzslyai rét tanyavilágában is hagyománya volt. Németh Irén, Muzslya: „Családostól jöttek, persze. S akkor ott, amikor ugyanígy, vége lett ennek a mindenféle murinak, akkor apáink körülülték az asztalt. Mi, gyerekek, ott ugrándozva, táncolva. És akkor mire már arra került a sor, hogy a májusfa meghervadt, akkor apáink is „meghervadtak”.”Májusfát állítottak a muzslyai nyugdíjasok otthonában, a Petőfi Sándor MME székháza előtt és a Barátfalva nevet viselő falurészen is. A májusfa Pünkösd vasárnapjáig áll, amikor zeneszó mellett, újradíszítik, majd lebontják.






