Megemlékezést tartottak Horváth Emma előtt tisztelegve

„Lelkesedésre van szükség, de nem üres lelkesedésre, meg bizonyos jelszavak hangoztatására, hanem valódi lelkesedésre." Akik ismerték Horváth Emma tanárnőt, sokszor hallhatták ezeket a gondolatokat tőle. A Külhoni Magyarságért-díjjal kitüntetett, Vajdasági Magyar Művészeti-, és Magyar Életfa díjas előadóművész, tanár, a több mint fél évszázados szabadkai Csáth Géza Művészetbaráti Kör vezetője stábunkkal ezeket a gondolatokat 2020 novemberében osztotta meg.

A tanárnőnek a munkája volt az élete. Versmondó volt, tanár és ahogy a napokban emlegetik a városban egy legenda - ezekkel a szavakkal emlékezett meg Horváth Emmáról, tanítványa, Basity Gréta.

„Ahogy nézegettem az évkönyveket 67-ben volt az első önálló előadóestje, amiről sokat mesélt és a címe ennek az estnek az volt, hogy Egy ember élete. Mostanában kezd megfogalmazódni bennem, hogy a tanárnő az életével tanított bennünket, azokkal a történetekkel, amiket elmesélt.”

Minden ember annyit ér, amit a közjó oltárára letenni képes és letenni hajlandó. Ez az én életmottóm, amit a tanárnőnek köszönhetek - emelte ki a megemlékezésen Némedi Imre versmondó.

„Ez egy az a nagyon nagyon sok minden közül, amit tőle tanultam és megígértem magamban, tanárnő ezt az ígéretet soha nem kérte, de magamban megígértem, hogy amíg élek addig görcsösen ragaszkodni fogok ehhez a mottóhoz. Emberség, kitartás és egy nagyon fontos dolog, ha valamit elvállaltál akkor azt tedd is meg.”

Szabadka kulturális élete egyik mozgatórugójának nevezte Horváth Emmát, Kern Imre alpolgármester. Beszédében hangsúlyozta: a tanárnő keze alatt sarjadt, fejlődött ki és vált kiforrott egyéniségért sok, ma már elismert színművészünk, zeneművészünk és a művészet egyéb ágaiban jeleskedő szabadkai is.

„A tanárnő önzetlen tanításának, helytállásának és gondoskodásának eredményeként számos pedagógusi, műszaki, egészségügyi és sok más tudományos területen alkotó szabadkai és környékbeli magyar polgártársunk is neki köszönheti azt az induláskor kapott vándorbatyut, amit bármikor kibonthattak és erőt meríthettek belőle tanulmányaik és az azt követő szakmai életük során.”

Ne veszítsük el a lelkesedésünket és a munkakedvünket - ez Horváth Emma életének a mottója a versmondók szerint. Ez a két dolog az, amivel ezt a közösséget közösségé kovácsolta. Olyan szálakat szőtt a szabadkaiak között, amelyek elszakíthatatlanok maradnak a jövőben is - hangzott el a kommemoráción. Horváth Emma tanárnő 87 éves volt.