A mesék ifjú mesterei
Idén rendezik a IX. Ipolyi Arnold Országos Népmesemondó Versenyt. A Hagyományok Háza Hálózat-Szlovákia a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet szakmai partnereként immár második alkalommal vállalta az élőszavas népmesemondás népszerűsítését a fiatalok körében. A versenysorozat szakmai vezetője Varga Norbert, a hálózat munkatársa.
Az eredmények önmagukért beszélnek, a kilenc éves kezdeményezés immár hagyománnyá vált. Idén 440 fiatal - a Bodrogköztől a Csallóközig - jelentkezett a versenyre. A területi válogatók nyolc helyszínen folytak, s a megmérettetésekből mintegy kilencvenen jutnak be az országos döntőbe. A döntőnek június 4-5-én a rozsnyói történelmi városháza ad otthont. A résztvevők öt kategóriában mérik össze tudásukat, így az óvódásoktól a fiatal felnőttekig mindenki a saját korosztályának legjobbjaival találkozik. Arany, ezüst és bronz minősítés mellett a zsűri különdíjakkal is jutalmazza a versenyzőket. A fesztivált a szervezők kétnaposra tervezik, így idén már kísérőprogramok is várják a vendégeket. Ezzel a bővítéssel egyben emelik a verseny rangját, hiszen a szakmai programok mellett a résztvevők koncerteken vehetnek részt, s a meseszínház előadás is jól illeszkedik a jeles eseménysorozathoz. A gyerektáncház és a kézműves foglalkozások a kis mesemondóknak és a vendégeknek is felhőtlen szórakozást ígér.
Igényes szakmai programok is színesítik a két napot, Szabad Boglárka: A Hagyományok Háza módszertani segédanyagai és képzései az élőszavas mesemondás terén, Varga Norbert pedig Forrás és forráskritika – honnan és hogyan válasszunk népmesét? címmel tart előadást az érdeklődőknek.
Az idei versenyre a vajdasági Kálmány Lajos népmesemondó verseny szervezői is meghívást kaptak, ezzel is erősítve a Hagyományok Háza kárpát-medencei hálózatainak szakmai kapcsolatait.
„Nagyon erős és tanulságos versenynek lehettünk, lehetünk tanúi – beszél a területi válogatók tapasztalatairól Farkas József, a Hagyományok Háza Hálózat-Szlovákia koordinátora - A magyarországi zsűritagok örömmel szembesültek például azzal, hogy a gyerekek mindenütt a tájnyelvet használják, őrzik őseik nyelvjárását Gömörben és Bodrogközben egyaránt. Ez a jelenség Magyarországon már nem jellemző.”
