Mesemondó óvodások versenye Magyarkanizsán
A gyerekek bátran és lelkesen adták elő kedvenc meséiket, volt, aki humoros, más megható történetet választott. A közös mesélés jó hangulatban telt, a szülők és óvónők figyelemmel kísérték a gyerekek szereplését.
Csernák Léna:
„- Milyen mesét mondasz ma?
- A sót.
- Miről szól ez a mese?
- Volt egy gyerek, aki szerette volna a leányait férjhez adni mielőtt ő meghal, és akkor az egyik azt mondta, hogy őt úgy szereti, mint az emberek a sót, és akkor elkergette őt.”
A mesemondás nemcsak a szöveg megtanulása, hanem egy szép, kifejező előadás is, amely segít a gyerekeknek megmutatni magukat, megtapasztalni, milyen érzés közönség előtt szerepelni.
Vinter Zoé:
„- Melyik mesét fogod előadni?
- Az már nem igaz.
- Miről szól ez a mese?
- A három szegény emberről.
- Sokat tanultad ezt a mesét?
- Igen.
- Most fogsz először színpadra lépni?
- Igen.
- Izgulsz?
- Igen.
- Miért izgulsz?
- Azért, hogy ki lesz a győztes.”
A háromtagú zsűri, akik pedagógusok voltak, figyelmesen hallgatták végig a produkciókat. A mesemondás révén a gyerekek nemcsak előadókészségüket fejlesztik, hanem így is ápolják az anyanyelvet játékosan, élményszerűen ismerkednek meg a nyelv szépségeivel.
Veselinov Ibolya, a zsűri elnöke, nyugalmazott óvónő: „Véleményem szerint a beszédkészség fejlesztése nagyon fontos a gyereknek, és a mesében átéli a gyermek, legyen az vidám, legyen az szomorú, de óvónőként, inkább a vidám meséket dolgozzuk fel. Azért találkozunk szomorúval is, amit utána meg tudunk beszélni a gyermekekkel, hogy ez miért volt vidám, miért volt szomorú. A beszédkészségüket nagyon sokat fejleszti a mese hallgatása.”
A magyarkanizsai József Attila Könyvtár hagyományos mesemondó versenye mindig különleges alkalom az óvodások és szüleik számára. Az intézmény immár több mint három évtizede biztosít lehetőséget a legkisebbeknek.
Bús Csaba, igazgató: „Nagyon sok kisgyermeknek ez az első fellépése, sokszor látjuk, hogy lámpalázasak, picit zavarban vannak, tehát ugye ki kell állni. Itt igyekszünk egy olyan közeget biztosítani, amely mégis támogató. Inkább azt mondanám, hogy ez egy mesemondó szemle, mivel szemle jellege van.”
A verseny célja nemcsak a tehetségek bemutatása volt, hanem hogy a gyerekek együtt legyenek, közösségi élményt szerezzenek, megismerkedjenek a könyvtárral, és bátorságot kapjanak ahhoz, hogy a jövőben akár más helyszíneken is ki merjenek állni közönség elé.






