Mi történt Baby Jane-nel?
Magyarul először láthatjuk színpadon Jane és nővére Blanche családdrámáját. Egy testvérpár kapcsolatáról, egymás iránti mély irigységéről és félelméről szól. A thrillerbe hajló történetet Libor Katalin díszlete tette filmszerűvé. „A díszlet hálókból áll, a falak műanyag nyomtatott hálókból vannak, és ez olyan varázslatot tud, hogyha mögötte világítunk meg valakit, akkor megjelenik, egyébként eltűnik. Egyébként lehet leválasztani tereket egymásról, pillanatok alatt megváltozik a teljes helyszín.”
Blanche mozgáskorlátozott, mozgástere szűkös, nem több, mint a szobája, ami később lecsökken az ágyára. Kalmár Zsuzsa, színész, Szabadkai Népszínház Magyar Társulata: „Ami nekem feladta a feladatot, ez a bénaság, hogy deréktól lefelé nem mozog az ember. Ennek ellenére minden érzelmi amplitúdót igyekszünk eljátszani, ettől meg a láb megmozdulna bizonyos alkalmakkor. Ez nekem tényleg kihívás volt.”
Bár az előadás ötszereplős, egy hatalmas Baby Jane monológnak tűnik. Pesitz Mónikának hatalmas mennyiségű szöveget kellett elsajátítania. „Az első olvasópróbán végigolvastuk a darabot és tudatosult bennem, hogy a negyvenöt oldalból kettő oldalon nem vagyok, és tizenhat hatkilós monológom van, akkor megijedtem. Elkezdtem számolni a napokat és kiszámoltam, hogy naponta három oldalt kell tökéletesen megtanulnom ahhoz, ahhoz, hogy a főpróbahétig tökéletesen tudjam a szöveget.”
A rendező Galambos Péter nem akart nyilatkozni, de azt megtudtuk, hogy régóta foglalkozik a függőség különböző fajtáival, és az előadás is lényegében függőségtörténet.
