A népi kultúra apostolai Tusványoson - A Kriza János Csűrben fáradhatatlanul
A Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány támogatásával és közreműködésével megvalósított Kriza János Népzenei Sátort 2018 óta a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik leglátogatottabb helyszíneként tartják számon. A Szabadegyetem öt napja alatt változatos programokat biztosít a népművészet iránt érdeklődő betérőknek. A palettán gyermekfoglalkozások, koncertek, beszélgetések, oktatás, táncházak szerepelnek. „Kezdetben a Kriza János Csűr kínálatába még nem illesztettünk szakmai előadásokat – avat be az egyik legnépszerűbb, közönségvonzó programba András Lóránd kulturális szervező, az Alapítvány munkatársa. – A jég négy éve tört meg, mikor egy mélyreható beszélgetés nyomán határoztunk a szakmai előadásokról, valamint a kerekasztal beszélgetésekről. Először a cigányzene és cigánytánc került a középpontba, majd évente más-más vezértematika biztosította a változatosságot.”
Ebben az évben a programokat a mezőségi kultúra köré szervezték. Ezt a népszerű témát sokoldalúan mutatják be, s a tájegység népművészetének keresztmetszetét tárják a közönség elé. A széki gyűjtések különösen nagy figyelmet kapnak, hiszen többek között Lajtha László munkája immár a népzenegyűjtés egyik meghatározó forrásának, úttörő munkájának számít, ami az egész táncházmozgalomnak is fontos elemévé vált. A gyűjtések témaköre az Utolsó óra programmal kapcsolatban is előtérbe kerül: Kelemen László, az Alapítvány elnöke és Pál István Szalonna népzenész az elmúlt két évtized eredményeit veszi számba.
A műsorok összeállítói a Csűr névadójának, Kriza Jánosnak, s Vadrózsák című gyűjteményének is nagy figyelmet szentelnek.
A bevett gyakorlat szerint a szervezők egy napot a csángó kultúrának szánnak. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségével közösen szervezett programok mind a moldvai, mind pedig a gyimesi csángó kultúrát tárják a közönség elé.
A műsorfolyam délelőtt tizenegy órától másnap reggel két óráig tart, a koronát a táncház teszi fel a napra.
