Nyugat-Bácskában is megszentelték az új búzából készült kenyeret

Zomborban a Szent István templomban ünnepi misével kezdődött a nyugat-bácskai Szent István-napi ünnepség. A szentmisén elhangzott, hogy a kereszt szimbolikus és valódi erővel rendelkezik, hogy sose feledjük, valaki velünk van, aki a legszörnyűbbet már elviselte, és erőt ad nekünk bármely megpróbáltatáshoz. A mise végén szétosztották a megszentelt kenyeret a hívek között. Péter István, a Dunatáj civil szervezet elnöke szerint a nyugat-bácskai magyaroknak Szent István napja az összetartozást is jelenti.

„Ez a rendezvény egy fajta mutatója is, hogy mennyire vagyunk sikeresek abban, hogy össze tudjuk fogni tizenkét településnek a szórvány magyarságát. Úgy érzem, ha mi itt össze tudunk jönni és közösen ünnepelni, azt jelenti, hogy nem dolgoztunk hiába immár tizenvalahányadik alkalommal.”

Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának kultúrával megbízott tagja azt mondta, külön jelentősége van Nyugat-Bácskában a Szent István ünnepnek, mert ez a térség ma a huszonegyedik században már szórványmagyarságnak számít.

„Én bízom benne, hogy az elhagyatottság érzés ellenére, egy kemény munkával, szilárd belső hittel, amelyet pont ez a Szent István-i eszmekör jelképez, a nyugat-bácskai magyarság meg tud maradni, minőségi közösségeket tud létrehozni.”

Az ünnepség a nyugat-bácskai hagyományőrző egyesületek felvonulásával és közös csárdással folytatódott.