Rejtő Jenő-est a belgrádi Collegium Hungaricumban
Rejtő Jenő könyvét a budakalászi születésű Milosevits Péter műfordító, író ültette át magyarról szerbre. A három testőr Afrikában Az elátkozott part című regény folytatásaként íródott 1940-ben.
Milosevits Péter, műfordító, Budapest: „Ez egy nagyon különös, egy nagyon figyelmes olvasást igényel a fordítás. Akkor jöttem rá, hogy ennél többről van szó, tehát nem csak a felületen, hogy hárman vannak itt is, meg ott is, hanem magában a cselekményben a szereplők, mondjuk így, hogy az életrajzi háttérben, ami konkrét cselekményben nem jelenik meg közvetlenül, de ami mozgatja a figurákat, az mind mind a Dumas regénynek alapján történik. Azonban az író oly módon ülteti át más közegbe és más történetbe, hogy ez akkor is állja a helyét, ha valaki soha nem hallott arról az eredetiről.”
Rejtő Jenő A három testőr Afrikában című műve az egyik legkedveltebb a népszerű író légiós történetei közül.
Thuróczy Gergely, tudományos munkatárs, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest: „Rejtő Jenő a magyar irodalom egyik sajátos és különleges alakja, a magyar nyelv nagymestere, elsősorban a humoros regényei révén ismerjük, ezeket P. Howard néven, nem P.Howard, szigorúan P. Howard jelentek meg a harmincas, negyvenes években és mind máig generációs meghatározó élményei voltak. Ezeknek a regényeknek egyik kiemelkedő darabja A három testőr Afrikában, ami most már szerbül is olvasható.”
Nagy az érdeklődés Belgrádban a Collegium Hungaricumban megrendezett események iránt, a helyi magyarok örülnek, hogy létezik egy olyan intézmény a városukban, amely összehozza a magyar közösséget.
