Szűcs Imre gyermekvers- és prózamondó verseny Udvarnokon

Szűcs Imre hírlapíró, költő, műfordító emlékét a gyermekversei őrizték meg a legjobban. Nevét 2019 óta emléktábla őrzi az udvarnoki Művelődési Ház homlokzatán, melynek a megkoszorúzásával kezdődött a mai rendezvény.

Szarka Edit, köztársasági parlamenti képviselőjelölt, VMSZ: „Ilyen jellegű rendezvény nincs az önkormányzat területén, és azt hiszem, hogy büszkék lehetünk Szűcs Imre hagyatékára, műveire, mert a pedagógusok ötletet tudnak meríteni belőle, úgy az iskolai oktatásban, mint akármilyen szavalóverseny alkalmával.”

A faluban már csak ez az egyetlen magyar vonatkozású rendezvény.

Pál Károly, ötletgazda: „Öröm volt ma újra eljönni Udvarnokra, visszatérni a „tett helyszínére” ahol annak idején megalapoztuk ezt a rendhagyó, hiánypótló gyermekversmondó versenyt. Szűcs Imre a falu szülöttje és én nagyon hálás vagyok azért, hogy a Magyar Szó, a helybeliek és mindenki, aki ezt támogatja továbbvitte és életbe tartotta ezt a versenyt. Nagyon fontos ez szerintem a helybelieknek is.”

A tavalyi versenyhez képest az idén megkétszereződött a fellépőknek a száma.

Török Erna, felelős szerkesztő, Jó Pajtás: „Az idei vetélkedőnkre ötven versenyző jelentkezett. Érkeztek Vajdaság számos területéről, Csantavérről, Tóbáról, Tordáról, Magyarcsernyéről, Zentáról.”

A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete a kezdetektől jelen van, és szakmai támogatást nyújt a szervezőknek és a fellépőknek.

Molnár Krekity Olga, a Vajdasági Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke: „Nagyon örülök, hogy Vajdaságnak e részén is van ilyen rendezvény. Hogy az ezeken a településeken lévő iskolák is be tudnak kapcsolódni. Mert Bácskában illetve észak-Bácskában rendezésre kerülő vetélkedőkön elég ritkán jelennek meg a bánáti gyerekek.”

A rendezvényt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség is fontosnak tartja és próbál hozzájárulni a sikeréhez.

Sutus Áron, elnök, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség: „Nagyon fontos az egész Bánság vonatkozásában is ez a szavalóverseny, de én azt gondolom, hogy vajdasági szintű. Az, hogy a Magyar Szó, Jó pajtás, Mézeskalács szerkesztősége felvállalta ennek a versenynek a megrendezését, ennek a társszervezését, azt jelenti, hogy miként fordul a közösség iránt, miként fordul a közép-Bánság iránt és miként fordul tisztelettel, az egykori szerkesztője Szűcs Imre felé.”

A felkészítők és a tanulók vajdasági magyar költők, illetve vajdasági magyar írók prózai műveiből válogathattak.

Vortity Anasztázia, Temerin: „Én azért szeretek verselni, mert szerintem nagyon érdekes.”

Kolity Máté, Zenta: „Szeretek verset mondani. Még sajnos nem voltam első, megpróbálok mindig díjazott lenni, de nem az számít, az a lényeg, hogy mindig itt legyünk.”

Jójárt Nikoletta, Tóba: „Nekem a versmondás az úgy kezdődött, hogy először elmentem egy szavalóversenyre megpróbálkozni és most itt vagyok másodjára, ez a második szavalóversenyem és ráéreztem, hogy jó szavalni.”

A legtöbben Csík Mónika és Terék Anna verseit választották, de a verseny névadójának, Szűcs Imrének a költeményei is elhangzottak.