Töretlen az érdeklődés a 17. Desiré Fesztivál iránt Szabadkán
Oliver Frljić a kortárs színház egyik legkiemelkedőbb és legprovokatívabb rendezője. Radikális színházi formával beszél a kegyetlen valóságról. Az Inkubátor című előadásában a gázai háború tragikus eseményeit dolgozza fel erőteljes vizuális eszközökkel és provokatív képekkel.
Dragica Potočnjak, színész: „Mindannyian, akik a darabban vagyunk és a színházban is, azt mondtuk, hála Istennek. Mert amennyire csak ismerem a palesztinokat, mind azt mondják, beszéljetek rólunk. És ez valóban fontos, hogy beszéljünk az emberekről, az államokról, a népirtásokról és a háborúkról. Vagyis, hogy elmeséljük azoknak az embereknek a történeteit, akik nem tudnak vagy nincs erejük vagy lehetőségük megszólalni.”
Az előadás azokra a hírekre épül, amelyek az izraeli–palesztin konfliktus kezdetén jelentek meg. A Gázai övezet legnagyobb kórházában, az Al-Shifában az áramkimaradás miatt koraszülött csecsemők haltak meg az inkubátorokban. Ártatlan életek vesztek oda, mindez a háború következményeként.
„Amikor olvassuk mindazt, ami a palesztin művészetben volt, ahogy most egy kicsit, de tényleg csak egy kicsit jobban megismertük a jelent és a múltat, az ötvenes–hatvanas éveket, látjuk, hogy a dolgok valójában nemhogy nem változnak, hanem még rosszabbá is váltak. Például a palesztin szerzők, akik az ötvenes években írtak ezekről a problémákról, vagyis nagyjából 5–6–7 évvel a Nakba, vagy palesztin katasztrófa után, az összes exodus után, és így tovább, az ember azt hinné, hogy a helyzet akkor drasztikusabb volt, mint most. De minden egyre drasztikusabb, és már akkor sem tűntek másnak, csak katasztrofálisnak. Mi pedig próbáljuk valahogy megragadni ezt a perspektívát, bár úgy érezzük, lehetetlen helyzetben vagyunk.”
Az előadás végén az alkotók egyik legnagyobb kérdése, hogy vajon ki vállalja a felelősséget az ártatlan áldozatokért.
