Újra úton a versvándor
A kunszentmiklósi versvándor 2019-ben Bortól egészen Abdáig gyalogolt, követte Radnóti Miklós és az erőltetett menet útját. Idén Szerbiában, Horvátországban és Magyarországon összesen 250 kilométert tesz meg gyalogosan, 150 kilométert pedig vonaton utazva. Útközben közel 20 megállót tervez, az út szeptember 14-ig tart.
Tóth Péter Lóránt, versvándor: „Egy pici hiányérzetem volt az öt évvel ezelőtti úton azzal kapcsolatban, hogy a magyar szakaszon nem került akkora fény Radnótira, mint éppen itt, Szerbiában. Mert itt aztán tényleg 18 napig minden róla szólt és erről a zarándoklatról. Akkor ez az út öt évvel ezelőtt nemcsak magyarokat, de szerbeket is nagyon komolyan megmozgatott, engem is nagyon sokan megállítottak, szerbek, idegenek, próbáltak velem kommunikálni, segítettek, vizet hoztak, almát, csokoládét. Most arra figyeltem, hogy öt évvel ezelőtt Magyarországon összesen 5 előadás volt, idén 15 lesz.”
Az egykori téglagyár helyén emléktábla őrzi a kivégzett bori munkaszolgálatosok emlékét, akik gyalog indultak a bori bányáktól Németországba.
Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja: „Az egész erőltetett menet során itt történt, ezen a helyszínen, a cservenkai téglagyárban a legnagyobb vérengzés. 360 kilométer megtétele után a 18. napon érkeztek meg október 5-én az erőltetett menet tagjai. 3200-an indultak el, érkeztek ide a téglagyárba, és este 10 óra környékén beterelték őket az égetőkemencékbe, azután 10-15-ös csoportokba hívták ki őket, és belelövöldözték őket az agyagkitermelés során keletkezett árkokba.”
Az emléktáblánál a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Versmondók Egyesülete, a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ és a Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság is koszorúzott.
Valka Károly, alpolgármester, Kúla: „Kúla önkormányzatának fontos ez a hely és az ilyen hasonló helyek, ahol meg kell emlékezni. Úgy gondolom, hogy magában Cservenkának is, ahol kevés már a magyar, de ez a kis maroknyi magyarság is törődik a múltjával és meg akarja őrizni a jövő számára.”
A koszorúzás után Tóth Péter Lóránt, Hajvert Ákos és Vajda Noémi a cservenkai katolikus templomban Lélek vagyok élni szeretnék! elnevezéssel pódiumműsort tartott. Ezt követően indult útnak a versvándor Abda felé.






