A vajdasági kulturális élet múltja, jelene és jövője

Ez is kiderül a VM4K márciusi kutatásából, amelynek eredményeit most mutatták be Palicson, a Magyar Művelődési Központban. A felmérésből az is kitűnik, hogy a szervezetek többsége népzenével és néptánccal foglalkozik, de a kézműves tevékenységek is teret hódítanak az utóbbi időben.

Mi és hogyan valósult meg az elmúlt tíz évben az MNT Vajdasági Magyar Kulturális Stratégiájából? Erre is kíváncsiak voltak a kutatók. Ehhez azonban a demográfiai adatokat is figyelembe

Barlai Jenő, szociológus: „A vajdasági magyarság legnagyobb része Észak-Bácska, Közép-Bácska és a Tisza-mente. Ezek a számok nyilván arányaiban maradni fognak az idei népszámlálás után is, de a számok nyilván valamivel kisebbek lesznek.”

A szülőföldön maradást segíti az itteni továbbtanulás is, ehhez pedig hozzájárul az MNT 2011 óta létező ösztöndíjprogramja és az Európa Kollégium is Újvidéken. Ezeket egyre többen vehetik igénybe.

Varga Diósi Viola, kutatási referens, VM4K: „Ez mindenképpen egy olyan szám, egy olyan tendencia, ami bár nem tudja visszafordítani azokat a negatív népszaporulati mutatókat, amelyekről beszéltünk, de mégis egy minőségbeli javulást hoz, hozhatnak.”

Bár fogyunk, de akik itt maradtunk, ragaszkodunk a gyökerünkhöz, az itteni jelenünkhöz és jövőnkhöz – mondta Pásztor István. A VMSZ elnöke hozzátette, a felmérés eredményei megmutatják, most hol tartunk, és alapját képezik majd annak, ahova tartani akarunk.

„A mögöttünk levő ciklusnak, a mögöttünk levő négy évnek a kultúra szférájában az építkezés tekintetében az egyik legnagyobb eredménye a Szekeres László Alapítvány terebélyesedése és a VM4K létrejötte.”

A stratégiához párbeszédre van szükség – hangsúlyozta Pásztor, ami által kialakul a közös nevező, ami nélkül pedig nem lehet meghatározni a stratégiai célokat. 

Éppen ezért 2023 első felében több kerekasztal-beszélgetést terveznek a kutatási eredmények tükrében.