Az Anna-napi rendezvénysorozat az elszármazott kishegyesieket is hazacsalogatja
A Szent Anna Római Katolikus Plébániatemplom búcsújára ünnepi szentmisével emlékeztek, a szervezők pedig készültek még gyermekprogramokkal, koncertekkel és utcabállal. Sőt, idén a Tanyaszínház is az Anna-napok ideje alatt érkezett a faluba.
Viseletbe öltözött gyerekek és lelkipásztorok ünnepi felvonulásával kezdődött a kishegyesi Szent Anna római katolikus templom búcsújának ünnepe. Az ünnepi szentmisére megtelt a falu temploma.
Bartus Ervin kishegyesi plébános elmondta, az a szokás, hogy ilyenkor az ünnepi prédikációt mindig újmisés pap celebrálja. Idén a hívők Mester Imre atya prédikációját hallgathatták meg, amelyben felhívta az emberek figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a magányos idősekre.
Bartus Ervin kishegyesi plébános: „Sokan mondják azt, hogy megéri egy pár csizmát elszaggatni egy újmisés áldásért, ami azt jelenti, hogy ha törik, ha szakad, gyalog is eljutunk oda, ahol egy újmisés mondja a misét, és most főtisztelendő Mester Imre atya mutatta be számunkra ezt a szentmisét.”
Az ünnepség carousel-bemutatóval folytatódott a Cékus-istálló pályáján. Az egyre népesebb lovassport kedvelőinek az Endukas Lovas Klub látványos bemutatóval készült.
Cékus Lenke, edző, Endukas Lovas Klub: „Nehéz egy kapcsolatot kialakítani egy lóval, mi is meg kell hogy bízzunk a lóban, és persze neki is bennünk. A lovak szeretete nálunk már hagyomány a családban, szinte mindenki lovakkal foglalkozik, mindenkinek megvan a szakköre.”
Az esten a Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület tagjainak harci bemutatója mellett egy fantáziatörténetet, tűz-show-t mutattak be.
Nagy Abonyi Szabolcs, a zentai Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület elnöke: „Egy kerek történetbe van belefoglalva, ahol nevezetesen a magyar népmesékben elhíresült lovag legyőzi a sárkányt, ha nem is a lovag, akkor a szegény paraszt. Ebből csak egy kicsi szeletkét akartunk és tudtunk bemutatni.”
A mohácsi vész után a teljesen elnéptelenedett faluba 1769 márciusában a Békés vármegyei Szentandrásról való katolikus magyarok telepedtek le. 1788-ban pedig megépült a Szent Anna tiszteletére emelt, 35 méter magas templom.
Sándor István, Kishegyes alpolgármestere: „Kishegyesen az Anna-napok a templombúcsú ünnepe, a nyár egyik jellegzetes eseménye. Ilyenkor mondjuk azt, hogy a településünk, a falu lakossága megkétszereződik. Nagyon sokan várnak ilyenkor haza vendégeket, és sokan a nyári szabadságukat is úgy időzítik, hogy ekkorra látogassanak haza.”
A kishegyesi Újvári Mihály már évek óta Kecskeméten él, azonban az Anna-napi ünnepségsorozatot szinte soha nem hagyja ki. A szombat esti mulatós utcabálban ő is örömmel táncolt. „Számomra ez mindig a legfontosabb. A szüleim, a nagyszüleim itt élnek még mindig, és a kishegyesi búcsú arról híres, hogy az összes hegyesi hazajön, aki csak tud, hazatér.”
Pap Margit: „Nagyon jó, többször is kellene, nem csak búcsú alkalmával. Jó érzés látni olyan arcokat, akik elmentek külföldre, és ilyenkor hazajönnek, úgyhogy nagyon boldogok vagyunk.”
A rendezvénysorozatot már a kilencvenes évektől a Kishegyes helyi közösség, a művelődési egyesület és különböző civil szervezetek szervezik meg.
