Falunapi ünnepélyt tartottak Horgoson
Az 1771. március 11-ei keltezésű birtokjogi oklevelével Mária Terézia császárnő azzal bízta meg Kárász Miklós szegedi főjegyzőt, hogy telepítse újra a Szeged és Szabadka között található Horgos pusztát. A falut egyébként 1075-ben említették először hivatalos dokumentumban. A helyiek ennek emlékére megkoszorúzták a Kárász család nyughelyét.
Vass Zoltán, horgosi helytörténész kiemelte: „Ezen lehet egy picit lamentálni, hogy Horgos alapítása vagy Horgos újratelepítése, hiszen mára már egészen pontosan tudjuk, hogy a mai kis Horgos területén egészen a török korig folyamatosan létező középkori magyar település volt és a Horgos nevet is innen örökítették a későbbiekben tovább.”
A falu újjátelepítésének napja mellett a helyiek minden évben megemlékeznek az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról is. Büszkék arra, hogy Kossuth halála után elsőként náluk nevezték el az egyik főutcát a politikusról. Ezért Kossuth Lajos emléktábláját is megkoszorúzták.
Sors Róbert, tanácselnök, Horgos HK: „Lehet, hogy ez véletlen egybeesés, de valahogy a sors előre látta, talán ezt az időszakot, hogy az itt letelepedett embereknek ez egy közös dátum, közös kiindulópont legyen a március 11-e és március 15-e.”
A megemlékezés, a Művelődési Házban folytatódott, ahol a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület és a Kamrás együttes tagjai egy közös produkciót adtak elő, majd megnyílt az a fotótárlat, amit a falunapi pályázatra beérkezett munkákból állítottak össze. Az ünnepség végén átadták a helyi közösség tanácsának emlékplakettját, amit Radivoj Veselinov az UNHCR munkatársa kapott, aki munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a migránsválság idején sikerült nagyobb közbiztonságot teremteni Horgoson. A műsor programját a Mécsvirág együttes fellépése zárta.
