Helytörténeti és zenés programok Temerinben
A temerini Kókai Imre Általános Iskola tornatermében a 170 éve történt Illés-napi viharról tartottak előadást. Csorba Béla néprajzkutató és Fúró Dénes történész a helytörténeti és kultúrtörténeti aspektusokat ismertették.
1853 július 19-én egy pusztító jégverés végigsöpört Temerin és Járek határain, ami az egész éves termést megsemmisítette. Ennek hatására egy évvel később megfogadták a helyi lakosok, hogy minden évben munkaszünetet tartanak, illetve templomi ájtatosságon vesznek részt.
Fúró Dénes, történész: "1934-től szerveztek nagyszabású ünnepségeket, ez a nyolcvanadik évforduló kapcsán lett megszervezve és ezután egészen 1941-ig ilyen nagy ünnepségek voltak, tehát felvonulás, illetve a kálvárián tábori szentmise és más népünnepélyek is a nap folyamán. Később a második világháború idején ez visszaszorult a templom falai közé, majd ez a világháborút követően is így maradt, végül 1991-től ismét a helyiek felújították a régi hagyományokat és azóta is ilyen nagyszabású ünnepségek keretein belül tarják meg az Illés napot."
Csorba Béla néprajzkutató ennek a nagyon gazdag hagyománynak végtelenül mély kútjában kutatva elsősorban a kultúr-, és mitológiatörténeti összefüggéseire mutatott rá.
"Rendkívül erős hatással volt mind témaként, mind az alakjában lévő etikai és poetikai mozzanatok folytán. Rendkívül erősen jelen van a magyar költészetben. Komjáti Jenővel kezdeném, vagy Ady Endrét, akinek talán mindenki ismeri az Illés szekerén című remek versét, de Erdélyi Józsefet, Reményik Sándort, Rákos Sándort is megemlíthetjük. Valamennyien kiváló versekkel tették le a garast Illés próféta rendkívüli szuggesztió alakja előtt."
A temerini Illés-napi eseménysorozat 23-án, vasárnap zárul. A rendezvény ideje alatt helytörténeti, zenés, gyermekszínházi, és még sok más színes programon is részt vehetnek az érdeklődők.
