A kor építészeinek remekművei a szabadkai Radić fivérek utcában - Mára műemlék
Immár minden építkezés, változtatás most már kizárólag a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet feltételei szerint történhet.
A Radić fivérek utca az egyik legszebb része Szabadkának. A 19. század végén és a 20. század elején itt építkezett a tehetős polgári lakosság. A még ma is jól megőrzött földszintes házak tanúskodnak az akkori kor szépségéről. Az, hogy megőrizte egyediségét annak is köszönhető, hogy a régmúltban ezen az utcán keresztül juthattak be az Újvidékről, Belgrádból, Péterváradról és más helységekből érkezők a városba.
Szűcs Balázs, igazgató, Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet: „A műemlékvédelmi intézet sose egy bizonyos épületet néz, hanem egy egész utcát szokott, tehát a látképét egy utcának, egy városnak. Ebben az utcában mindaz megtalálható, ami jellemző a századfordulós Szabadkára. Tehát, ha megnézzük a házakat, ezek családi és bérházak voltak, meg most is arra használják őket. Van itt szecesszió, eklektika, mögöttünk egy gótikus, neogótikus épület található. Az akkori építészek remekművei találhatók itt. Hűen ábrázolják, hogy nézett ki Szabadka, és hogy kell, hogy kinézzen a jövőben is. Ez a célja a műemlékvédelmi intézetnek, hogy ezt a történelmi rétegződést megőrizze.”
Az utca gyönyörű fasoraival és régi épületeivel, történelmi múltjával sok szabadkai kedvence. Az utca elején, az északi oldalon helyezkedik el az evangélikus templom, amely 1900-ban neogótikus stílusban épült. De itt található Bíró Károly, a város egykori polgármesterének háza is.
Az elmúlt években hatalmas küzdelmet folytattak azért, hogy megvédhessék ezt az utcát. A VMSZ kormányzati szerepvállalásának és a kitartó önkormányzati munkájának köszönhetően a szerbiai kormány nemrégiben hozott határozatával műemlékké – jelentős kultúrtörténeti tájegységgé nyilvánította az utcát.
Dr. Pásztor Bálint, elnök, VMSZ: „Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy mostantól abban az utcában semmi nem bontható le, semmi nem alakítható át a Községközi Műemlékvédelmi Hivatal jóváhagyása nélkül, tehát egy hatalmas csatát nyertünk Szabadka megóvása, megvédése érdekében. Én büszke vagyok arra, hogy az elmúlt években, ebben a mandátumban, a korábbi időszakokkal ellentétben, a hatalmas nyomás ellenére is számos épületet sikerült megóvnunk, megőriznünk, és talán sikerült lelassítani azokat a folyamatokat, amelyek a városra, az építkezésre az elmúlt években jellemzőek voltak.”
A tervek között szerepel a városmag további bővítése is. A Zrínyi és Frangepán, a Tolsztoj, illetve a Henryk Sienkiewicz utca környékével, ahol hasonló századfordulós bérházak és más olyan épületek vannak, amelyek Macskovity Titusz, Salgó Mátyás vagy más építészek műremekei.
