A magyar szabadságharc hőseire emlékeztek az óbecseiek is
Katonai kórház és főhadiszállás is működött Óbecsén az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt. Damjanich János honvéd vezérőrnagy, az egyik vértanú itt képezte ki a szegedi 3. zászlóalj katonáit. A tábornok emlékét egy tábla őrzi a városban, az aradi vértanúk és az elesett honvédok hősiessége előtt pedig ma a belvárosi temetőben található síremléknél hajtottak fejet az emlékezők.
Az áldozatok lelki üdvéért Világos Miklós plébános mondott imát, majd Surányi Roland történész beszédében arra emlékeztetett, hogy az őszi megtorlásnak a 13 aradi vértanú mellett katonák, papok és politikusok is az áldozatai voltak.
Surányi Roland, történész, Óbecse: „Sem az aradi vértanúk mártírhalála, sem az első magyar miniszterelnök és a többi hős vértanúsága nem volt hiábavaló. A gyász az élet felé fordult, és az, ami 1848. március 15-én kezdődött el, végül a magyar polgárosodáshoz vezető kiegyezéssel teljesedett ki.”
Óbecsén nem csak a honvédsír emlékeztet az akkori eseményekre. Damjanich János honvéd vezérőrnagy Óbecsén képezte ki a szegedi 3. zászlóalj katonáit, akik a szenttamási harcokban estek át a tűzkeresztségen – ennek emlékét egy tábla őrzi a Than Emlékházban.
Kiss Igor, elnök, községi képviselő-testület, Óbecse: „Itt Óbecsén különösen nagy jelentősége van az aradiak közül Damjanich Jánosnak, aki a szabadságharc ideje alatt három hónapot töltött itt Óbecsén, itt volt a hadiszállása és innen irányította a hadseregét. A tavalyi év folyamán újra közszemlére tettük azt az emléktáblát Damjanich születésnapján, amely megjelölte azt a házat hosszú évtizedeken keresztül, amelyben volt az ő hadiszállása.”
A megemlékezésen a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjai tartottak rövid alkalmi műsort, majd a résztvevők megkoszorúzták az emlékhelyet.
