Petrányi Ferenc óbecsei mártírplébánosra emlékeztek

Ebben a világban akarni kell és tenni kell. Nincs közöttünk helye a kételynek, a bizonytalanságnak és a félakarásoknak, mert ezek képtelenné teszik az embert a cselekvésre - hangzott el Petrányi Ferenc óbecsei mártírplébános egykori pünkösdi beszédében. Az óbecsei Nagyboldogasszony-plébániatemplom kertjében a hívek az egykori plébánosukra, és az 1944/45-ben elhunyt ártatlan áldozatokra emlékeztek.

Petrányi Ferenc 1918-ban egy hitében megroppant közösség élére érkezett, hogy hirdesse az új remény, új munka és új boldogság eszményét - hangzott el az eseményen. 1944-ben vértanú halált halt, miután megkínozták.

Tiszteletük jeléül az óbecseiek október utolsó vasárnapján a két szentmise között koszorúval járultak a plébánosnak állított emlékmű elé. A koszorúzáson részt vettek többek között a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői is.

Fuderer László, plébános, Óbecse: „Annak idején, az első világháború után és a trianoni határrevízió után ő volt az, aki itt, Óbecsén kevert, vegyes közösségben kellett, hogy a béke hangján szólaljon meg. Ezt valóban meg is tette. Ezért annak idején, a két háború között, a harmincas években Sándor szerb király a legnagyobb Szent Száva kitüntetésben részesítette a tevékenységéért, amiért a két népet, illetve a többi nemzetiséget is békességben tudta megszólítani.”