A tervek készek, a költségvetés összeállt, hamarosan felújítják az ikonikus palicsi épületet
A Palicsi-tó sétánya mentén álló Bagolyvár 1892-ben épült. A magas és keskeny villát az akkoriban divatos svájci stílusban húzták fel, bőséges faanyag felhasználásával és a Zsolnay Porcelángyár cserepeiből. A Bagolyvár megálmodásáig és használatáig viszont egy kicsivel korábbra kell visszatekinteni a múltban.
Az épület a kiváló sportoló, Vermes Lajos nevéhez köthető, aki az 1880-as első Palicsi Olimpia megálmodója volt. Ha szóba kerül az olimpiák története, általában mindenkinek Pierre De Coubertin báró neve jut eszébe, aki a régi athéni viadalokat újította fel 1896–ban. Kevesen tudják, de Észak-Bácska üdülőhelyén, Palicson ettől a dátumtól korábban is szerveztek sportversenyeket, melyeket olimpiának neveztek.
Vermes Lajos hatalmas, egymillió forintos beruházásba vágott bele, ami még anyagi helyzetét is megingatta. Az új kerékpárpálya és lelátó mellett a sportolók elszállásolására alkalmas épületre is szükség volt. Ez lett később a Bagolyvár, amely 60 versenyzőnek biztosított díjtalan elszállásolást, közvetlen az akkori kerékpárpálya mellett.
A Bagolyvár világviszonylatban az első olimpiai falu, az ellipszis alakú atlétikai és kerékpárpálya pedig a harmadik volt Európában, London és Lipcse után. A Palicsi olimpiai játékokat 1880 és 1914 között rendszeresen megszervezték. Eleinte a klasszikus ókori számokban, majd a listát fokozatosan bővítették. Így sor került egyebek mellett versenyszerű gyaloglásra, kerékpározásra, birkózásra, vívásra és teniszezésre is. A palicsi vitorlás kultúrát is Vermes Lajosnak köszönhetjük, aki 1897-ben hozta az első vitorlást Palicsra, és a helyi vitorlázóklub is ettől a dátumtól számolja fennállását.
Az első Palicsi olimpia fáklyáját az I. világháború oltotta el. Vermes Lajos pedig 1945-ben, 85 éves korában hunyt el. Az általa megálmodott nagyszabású sporteseményt 1982-ben élesztették újra, ezt nevezték Újkori Palicsi Olimpiának. Napjainkban a Procult Egyesület a Palicsi Olimpiai Játékok megszervezéséről ismert Vermes Lajos kultuszát és szellemiségének továbbörökítését tűzte ki célul, ezért 2024-ben létrehozták az első Vermes Lajos-napokat Palicson, aminek hagyományát a jövőben is tartani szeretnék.
A Bagolyvárnak több mint egy évszázad alatt számos különböző rendeltetése volt, olimpiai falu, gyermeküdülő, ifjúsági nyaraló és művészek tanyája is. Mindezek ellenére gyakran maradt kihasználatlanul, nemrég pedig ki is gyulladt. Most az illetékesek azon dolgoznak, hogy az épület visszanyerje régi fényét, és ismét méltó otthona lehessen egy jelentős, közösségi célokat szolgáló funkciónak - nyilatkozta a Közügyek stábjának Góli Csilla, alpolgármester.
Az alpolgármester elmondta, tavaly elkészültek a Bagolyvár felújítási tervei, és a költségvetés is összeállt: a beruházás mintegy 42 millió dinárba kerül, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére fektetnek be Palicson. Góli Csilla elmondása szerint jelenleg a földhivatali ügyintézés zajlik, ezt követően indulhat az építés engedélyeztetése, hogy a Bagolyvár ismét régi formájában tündököljön és képviselje mindazt a fontos törekvést, amit Vermes Lajos tett a közösség és a sport népszerűségének megtartásáért.
