Amerika választ
A 60 éves Kamala Harris, a Demokrata Párt elnökjelöltje, Joe Biden alelnöke azt követően indult a választáson, hogy a 81 éves Biden visszalépett. Amennyiben a demokratáknak lesz nagyobb támogatottságuk, Kamala Harris lehet az Egyesült Államok első női elnöke, és egyben első női, színesbőrű elnöke, hogy mindjárt két kategóriát is ki lehessen pipálni az esélyegyenlőségi listán.
A 78 éves Donald Trump négy évvel ezelőtt nagyon nehezen adta át a hatalmat, az elveszített választást követően csalást kiáltott, hívei megrohamozták a Capitoliumot, mindezeket követően pedig – más ügyekben - több bírósági eljárás is indult ellene. Mégis elég erőt érzett magában, illetve a republikánusok éreztek elég erőt benne ahhoz, hogy őt indítsák újra a legnagyobb politikai megmérettetésen. Merényletet kíséreltek meg ellene, mégsem ijedt meg, amennyiben ő győz, nagy csinnadrattával tér majd vissza a Fehér Házba. És amennyiben ő győz, ő lesz minden idők legidősebb korban hivatalba lépő elnöke.
A felmérések szerint egyébként Kamala Harrisnek egy hajszálnyival több esélye van a győzelemre, míg a fogadóirodák adatai alapján inkább Donald Trump a befutó. Mivel azonban a közvélemény-kutatások az elmúlt években nem bizonyultak megbízhatónak, így csak találgatni lehet, hogy ki ülhet be az elnöki székbe a következő négy évben.
Milan Krstić, politológus: „Ebből egyértelműen és jelzésértékűen látszik, hogy a verseny valójában nagyon kiegyenlített. Még a nemzeti szintű szavazatok számában is, ami ugyan nem döntő, mert megtörténhet, hogy valakinek több szavazata van, de az elektori rendszer miatt veszít, de még ez a kritérium alapján is a közvélemény-kutatások szerint közel azonosan állnak. A fogadóirodák és más, a könyvvizsgáló vagy a politikai tanácsadó cégek által készített előrejelzési modellek mégis inkább azt mutatják, hogy Donald Trumpnak némi előnye van. A fogadóirodáknál még több is, mint „némi” előnye van, a fogadóirodák szerint több mint 60 százalék az esélye a győzelemre.”
Bárki is nyerje meg a voksolást, a világ vezető nagyhatalmának elnökeként számos fontos kérdéssel kell majd foglalkoznia, hiszen háború dúl Ukrajnában, a Közel-Keleten, és Kína is úgy döntött, átvenné a világ legnagyobb nagyhatalmának szerepét.
Ognjen Pribićević, a belgrádi Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatársa: „Ha Trump nyer, akkor el kell mondanom, minden bizonnyal sokkal inkább ragaszkodik majd ahhoz, hogy Európa fedezze az ukrajnai háború költségeit a pénzügyek és a fegyverek tekintetében, és ehhez lényegesen nagyobb összegekre lesz szükség, mint amit öt, hat, hét évvel ezelőtt kért.”
A győzelemhez 270 elektori szavazatra van szükség, legnagyobb figyelem a hét, úgynevezett csatatér-államra irányul. Szerdán talán már többet tudunk mondani, noha – szintén az elmúlt időszak tapasztalatai alapján – az is előfordulhat, hogy hetekig tartó szavazatszámlálás és –újraszámlálás kezdődik, és csak hetek múlva derül ki, ki lesz az Egyesült Államok új elnöke.
