Az Európai Bizottság új elnökének kérdése a fogadóirodákat is foglalkoztatja

Ki lehet az Európai Bizottság új elnöke? A kérdés a fogadóirodákat is foglalkoztatja. Ők legesélyesebbnek a néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert tartják, 1,75-ös a szorzója.

A második a szintén néppárti brexit-ügyi főtárgyaló, Michel Barnier 2-es szorzóval. Az ő megválasztásához az kell, hogy az EU felhagyjon a csúcsjelölti rendszerrel, vagyis kívülről érkező elnököt válasszon. A harmadik a szocialisták csúcsjelöltje, Frans Timmermans 8-as szorzóval. Ugyanekkorák az esélyei a liberálisok jelöltjének, Margrethe Vestagernek is. Most minden attól függ, hogy a mai, rendkívüli EU-csúcson hogyan alakulnak a dolgok. Hivatalos eredmény június 20-a után lesz.

Weber és Barnier

Mivel az EP-választásokat a számok alapján mindenképpen az Európai Néppárt nyerte 177 szavazattal, jó eséllyel harcolhatnak a bizottsági elnöki székért. Az azonban biztos, hogy koalíciós partnerre van szükségük a kormányzáshoz. De a tárgyalásoknak lehet egy nagy akadálya: a párt uniós kampányának „arca”, Manfred Weber. Legalábbis a sajtó erről cikkezik. Ha az Unió tartja magát a csúcsjelölti rendszerhez, Webert javasolja bizottsági elnöknek a Néppárt, ha azonban a tagállamok vezetői eltekintenek a rendszertől, Michel Barnier lehet a befutó. Ő az Európai Unió brexit-ügyi főtárgyalója. "Hamisítatlan régi vágású, francia diplomata" hírében jár, egy szürke eminenciás, aki a tapasztalt és hatékony munkájáról ismert. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor közvetlenül az EP-választások előtt kijelentette, hogy már nem tartja megfelelőnek a Fidesz pártcsaládjának csúcsjelöltjét, Manfred Webert – egyes vélemények szerint Barnier-t azonban igen.

Marad-e a csúcsjelölti rendszer?

A csúcsjelölti rendszer lényege, hogy a pártok már előre, az EP-választás előtt meghatározták, ki az a személy, akit az Európai Bizottság elnökének javasolnak. A rendszer az előző választások alkalmával, 2014-ben debütált, és nem örvend felhőtlen népszerűségnek. Akkor és most is komoly vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése alapján az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament szavaz. A csúcsjelöltekkel viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállami vezetőket, akik közül többen is elutasítják a hivatalos joganyagban sehol nem szereplő rendszer alkalmazását. A szakemberek szerint így közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be az EB vezetői helyét.

Női elnöke lehet a Bizottságnak?

Margrethe Vestager a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) nevű pártcsoportosulás csúcsjelöltje. Az ALDE 107 képviselői helyet szerzett a 751 tagú Európai Parlamentben, ami igaz, hogy csak a harmadik legmagasabb szám, de elég ahhoz, hogy ún. királycsináló szerepbe kerüljenek. "Érdekes lesz megfigyelni, hogy a liberálisok kihasználják-e győzelmüket, mivel a két nagy párt, a Néppárt és az S&D önmagában nem képes többséget szerezni, ezért szükségük lesz egy harmadik erőre. Ez nyilvánvalóan a mostani választások után megkerülhetetlenné váló liberálisok, vagy a zöldek kell, hogy legyenek" - mondta el Dídac Gutiérrez Peris, a párizsi Science Po professzora a Euronewsnak. Más szakértők szerint fontos szempont az is, hogy Vestager nő, az Unióra ugyanis régóta nyomás nehezedik ilyen szempontból: sokak szerint itt az ideje a gyengébbik nem képviselőjét ültetni az egyik legfontosabb székbe.

Más foteleket is ki kell osztani

Nem mindegy, ki kerül a bizottsági főfotelbe, ez a funkció ugyanis egyfajta "csomag" része lehet, minthogy idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.