Belgrádban tárgyal Várhelyi Olivér

Szerbia európai útjáról, a csatlakozási folyamat várható változásairól és a Belgrád-Pristina párbeszéd folytatásáról is tárgyalt Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos és Aleksandar Vučić szerb államfő csütörtökön Belgrádban.

Az uniós bővítési biztos egy nappal azt követően látogatott a szerb fővárosba, hogy Brüsszelben ismertette az európai uniós bővítéstervezett új metodológiáját. A tervek szerint az új rendszer lehetővé tenné, hogy a csatlakozási folyamat hitelesebbé, dinamikusabbá, kiszámíthatóbbá és politikailag megalapozottabbá váljon. Emellett változást jelentene, hogy a jobban teljesítő országokat jutalmaznák, azokat viszont, akik nem teljesítenek, valamilyen formában büntetnék, visszaléptetnék. A 35 tárgyalási fejezetet hat csoportba osztanák – részletezte Várhelyi Olivér.

Várhelyi Olivér, bővítési biztos, Európai Bizottság: „Az elképzelés mögötti alapötlet az, hogy próbáljuk meg a folyamatot politikaibbá tenni, és azokról az ügyekről beszéljünk, amelyek összetartoznak. Hogy szélesebb látókörünk legyen, és ne daraboljuk fel különböző részekre az ügyeket, hogy nagyobb legyen az együtt hatás a teljes folyamat során, és remélhetőleg nagyobb a dinamizmus is.”

Aleksandar Vučić kiemelte, ha az új bővítési rendszer részletei ismertté válnak, Szerbia dönteni fog, hogy azok alapján, vagy a régi rendszer szerint kívánja-e folytatni a csatlakozási tárgyalásokat. Mint mondta, ő személy szerint az új rendszert tartja jobbnak és követendőnek, a csatlakozási fejezetek ugyanis így átláthatóbbak.

Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „Amennyiben teljesítünk mindent egy adott területről, akkor abból a szempontból – ha nem is lennénk az Európai Unió tagjai, de – azon a területen Európához tartoznánk, és ugyanúgy hozzáférnék bizonyos alapokhoz, ahogy ők. Ez nagy motiváció mindannyiunk számára, hogy így tegyünk.”

A 35 csatlakozási fejezet közül Szerbia eddig 18-at nyitott meg, Szerbia abban reménykedik, hogy az új Európai Bizottság megbízatási ideje alatt felgyorsul a csatlakozási folyamat. Várhelyi Olivér kiemelte: személyes célként azt tűzte ki, hogy a bizottság mostani mandátuma alatt legalább egy nyugat-balkáni ország az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon.

Várhelyi Olivér és Jadranka Joksimović európai integrációért felelős miniszter a sajtótájékoztatót megelőzően aláírta az előcsatlakozási pénzügyi támogatásra vonatkozó, IPA 2019 elnevezésű megállapodást, amelynek értelmében az Európai Unió 138,55 millió euróval támogatja Szerbiát.