Bocan-Harcsenko: Oroszország mindent megtesz Szerbia energiabiztonságának garantálásáért

Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) körüli helyzet hamarosan rendeződik.

„Oroszország mindent megtesz, ami hatalmában áll, hogy zavartalanul szállítson gázt és más stratégiai nyersanyagokat Szerbiának, amíg a szerb piac nyitott az orosz energiahordozók előtt” – mondta Harcsenko a Tanjug hírügynökségnek adott interjújában arra a kérdésre válaszolva, amely az orosz energiaszállításokra vonatkozott.

A NIS-ről szólva a nagykövet rámutatott, hogy a válságot nem Moszkva idézte elő, hanem az az amerikai szankciók következménye, amelyek politikai célja – mint fogalmazott – Oroszország kiszorítása Szerbiából és az egész régióból. Meggyőződését fejezte ki, hogy a NIS körüli probléma „nem fogja megzavarni Oroszország és Szerbia kapcsolatait, sem az Oroszországi Föderáció tekintélyét Szerbiában”.

Szavai szerint a szankciók egyúttal súlyos csapást jelentenek Szerbia gazdaságára, és akik bevezették azokat, – tette hozzá – nem sokat gondolkodtak az országra gyakorolt következményeken.

Bocan-Harcsenko azt is elmondta, hogy az orosz Gazprom és a Gazprom Neft jelentős beruházásokat hajtott végre a NIS fejlesztése és modernizálása érdekében – nemcsak pénzügyi befektetések, hanem tudás és munka révén is –, így a NIS a régió legértékesebb és legmodernebb vállalatává vált.

Szerbia tudja, hogyan őrizze meg az egyensúlyt és szuverenitását

Alekszandr Bocan-Harcsenko kijelentette, hogy Oroszországnak Szerbia mindig partnere, baráti és testvéri országa volt, amely egyben EU-tagjelölt is, de – más tagjelöltektől eltérően – tudta és tudja, miként őrizze meg az egyensúlyt politikai és gazdasági tevékenységében, hogyan ügyeljen szuverenitásának megőrzésére, valamint hogyan álljon ellen Brüsszel, sőt egyes EU-tagállamok nyomásának.

Arra a kérdésre, hogy hol látja Szerbiát a globális erőegyensúlyban, és lehet-e egyszerre Kelet és Nyugat között anélkül, hogy ezért „megbüntetnék”, sőt akár vezető szerepet tölthetne be a Balkán ezen részén, Bocan-Harcsenko azt válaszolta: erre a kérdésre nagyon nehéz, sőt szinte lehetetlen válaszolni, mert – mint mondta – a világ változik, és mély átalakulások korszakát éljük; egy olyan világból lépünk át, amelyben a Nyugat dominált, egy olyanba, ahol a hatalmi központ más térségek felé tolódik el.

Az orosz nagykövet hangsúlyozta, hogy Szerbia politikája egyszerre irányul Kelet és Nyugat felé, és kiemelte, hogy Oroszország soha nem tett olyan kijelentést vagy megjegyzést, mint amilyenek – szavai szerint – Brüsszelből érkeznek, ahol azt ismételgetik, hogy Szerbiának végre el kell döntenie, Oroszországgal van-e vagy sem, vagyis „velünk vagy velük”.

Hozzátette: Oroszország nem szereti, ha bárki beavatkozik a Szerbiával fennálló kétoldalú kapcsolataiba.

Arra a kérdésre, mi határozza meg jelenleg az orosz–szerb kapcsolatokat a globális nyomásgyakorlás körülményei között, amikor országokat próbálnak táborokba rendezni, Bocan-Harcsenko azt mondta: nagyon fontos, hogy Szerbia nem fogadja el a szankciókat.