Deli Andor: A Szerbiáról szóló országjelentés kioktató és nem segíti a csatlakozás előrehaladását
Az Európai Parlament elkötelezett Szerbia európai uniós csatlakozása iránt, az ezirányú politikai akart nem változott az évek során, de a komoly bővítési perspektívához a politikai akaraton kívül erőfeszítésekre és visszafordíthatatlan reformokra is szükség van – hangsúlyozta a Szerbiáról szóló 2021-es országjelentés ismertetésekor Vladimir Bilčik jelentéstevő.
Szerbia csatlakozásának ütemére nagy hatással lesz az, milyen reformokat hoz, különös tekintettel a jogállamiságot érintően, de sokat nyom a latban az is, mennyire elkötelezett az európai standardok és elképzelések iránt - részletezte a Szerbiáról szóló 2021-es országjelentésben foglaltakat Vladimir Bilčik jelentéstevő.
„Hogyan mérjük a csatlakozás ütemét? A jelentés ismételten kitér arra, hogy előrelépést kell elérni a jogállamiságot és az alapvető jogokat érintő fejezetek területén, a szerbiai kül- és biztonságpolitikát össze kell hangolni az Európai Unióéval, ideértve az Oroszország elleni szankciókat is, illetve a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatot is rendezni kell. Ez fogja meghatározni a csatlakozás ütemét. Ez nem újdonság a szerbiai partnereink számára.”
Deli Andor szerint viszont mindezek a vélemények nem segítő, sokkal inkább bíráló szándékúan hatnak Szerbiára nézve. Az európai parlamenti képviselő szerint ezzel az EP a bővítés segítőjéből átalakul a bővítés fékezőjévé. Egy ilyen jelentés nem egyezik meg sem Szerbia, sem az Európai Unió stratégiai érdekeivel – tette hozzá a Fidesz-KDNP EP-képviselője.
„Ez a jelentés olyan túlzásokat tartalmaz, olyan kioktató, előíró stílusban fogalmaz, ami nemhogy gyorsítaná a folyamatot, hanem inkább lassítaná a csatlakozást, és egyúttal elidegeníti Szerbia polgárait, és megkérdőjeleződik az Unió szavahihetősége is.”
Az országjelentés kitér arra is, hogy Szerbia ugyan számos területen előre tudott lépni, de vannak olyan kérdések, amelyek a mai napig ugyanolyan nyitottak maradtak, mint a csatlakozási tárgyalások megnyitásakor. Ilyen a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, a média helyzetének javítása, vagy például egy pártok közötti megegyezés az uniós reformokról. Az Európai Parlament által elfogadott országjelentésekben foglaltak egyébként nem kötelező érvényűek, az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács azonban figyelembe veszi az ezekben foglaltakat az adott országra vonatkozó döntései meghozatalakor.
