Dr. Pásztor Bálint: „Szó nincs arról, hogy itt drasztikus fogyás lenne”
Szerbiában ugyanolyan fontos a kisebbségi nyelveken folyó oktatás, mint a szerb nyelvű – ezt is tartalmazza a tankönyvtörvény kormány által előterjesztett módosítási javaslata, amelyet ősszel fogadhat el a parlament. Azt pedig, hogy ez így szerepel a javaslatban, a Vajdasági Magyar Szövetség szakpolitikusai érték el – mondta dr. Pásztor Bálint az SZMR műsorában. A magyar nyelvű oktatásban a Magyar Nemzeti Tanácsnak döntő befolyása marad, az MNT határoz arról, hogy a magyar tankönyvekben mi szerepel. A magyar diákok száma nem csökkent Szerbiában, egyedül a felsőoktatásban jelentkezett kevesebb hallgató, de ez általános jelenség – mondta a VMSZ elnöke.
A szerbiai tankönyvtörvény javaslata, amelyet a kormány ősszel a parlament elé terjeszt elfogadásra, már nemcsak a szerbek nemzeti jelentőségű tankönyveire terjed ki, hanem a kisebbségekéire is, ez pedig a VMSZ oktatáspolitikusainak köszönhető – tudtuk meg dr. Pásztor Bálinttól. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkai Magyar Rádió vendégeként elmondta, egy olyan rendszert állítanak fel, amely két egyenrangú alrendszerből áll.
„Az egyik alrendszer az, ami eredetileg lett volna és maradt, hogy a szerbek bevezetik a nemzeti jelentőségű tantárgyakból a nemzeti jelentőségű tankönyveknek az intézményét. Ezek azok a tantárgyak, amelyek identitásmegőrzés szempontjából fontosak: anyanyelv, történelem, földrajz, zene, képzőművészet stb. És ennek a törvényjavaslatnak most már van egy másik alrendszere is, amely egyenrangú a szerb alrendszerrel, ez pedig ugyanezt irányozza elő a kisebbségi nyelveken zajló oktatás vonatkozásában, ami ugyanezt a csomagot jelenti, ugyanezeket a tantárgyakat, plusz a szerb mint idegen nyelv tantárgyat.”
Idén várhatóan 1 276 magyar diák fogja megkezdeni a tanulmányait az általános iskola első osztályában Szerbiában, alig kevesebb, mint az előző évben. A magyar középiskolás elsősök száma várhatóan 1 097 lesz, több, mint tavaly volt. A magyar nyelven tanulók száma a legkisebbektől a legnagyobbakig 19 777, 174-el több, mint 2024-ben.
„Szó nincs arról, hogy itt drasztikus fogyás lenne, szó nincs arról, hogy tömegesen íratnák át a gyerekeket Magyarországra a szülők, és ezt nagyon-nagyon fontosnak tartom. Mert fontos, hogy mi itt a következő években, évtizedekben is olyan fontos részei legyünk a szerbiai társadalomnak, mi magyarok, mi vajdasági magyarok, mint korábban.”
A szerbiai egyetemisták itthontanulása szempontjából szomorú a helyzet - mondja a pártelnök. Húsz százalékkal kevesebben jelentkeztek az egyetemekre tavalyhoz képest. A magyar nyelven tanító szabadkai MTTK-n azonban csak két százalékos a visszaesés – emelte ki dr. Pásztor Bálint, aki szerint a magyaroknak a saját ügyeikkel kell foglalkozniuk. A VMSZ elnöke úgy véli, az oktatásban is vissza kell térni a normalitáshoz, hogy a gyerekek jövője biztosított legyen az országban.
„Senki nem vitatja el azt, hogy Újvidéken egy hatalmas tragédia történt, senki nem vitatja el azt, hogy a felelősöket meg kell büntetni, bárkik is legyenek azok, de ez nem ok arra, hogy mi, mint társadalom a saját intézményrendszerünket lebontsuk.”
Dr. Pásztor Bálint úgy látja, az emberek mostanában még inkább igénylik a közösségépítő eseményeket, mint korábban. Úgy fogalmazott, az embereknek elegük van a pumpálásból, a dinsztelésből, abból, hogy egy politikai kisebbség 8-9 hónapja terrorizál milliókat. A pártelnök szerint az emberek 95 százaléka dolgozni, tanulni akar, és jól akarja magát érezni.
