Egy nemzet, egy gyűlés

Porfirije pátriárka a szentbeszéd során kiemelte, azért gyűltek össze, hogy a szerb nép egységéért, valamint az emberek és a népek közötti békéért imádkozzanak. Mint mondta: „amelyik nép eltávolodik az egyháztól, az meghal, és megszűnik létezni”. Hozzátette: néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a pravoszláv szerbek mind egy helyen gyűljenek össze Isten házában, és az államvezetés is részt vegyen ezen az esemény, mára viszont ez már természetes.

Porfirije pátriárka: „Azért gyűltünk össze, testvéreim, hogy az Istentől kapott ajándékokat jóra fordítsuk, Isten dicsőségére, mindenért és mindenkiért. Vagyis nem ellengyűlés ez, senki ellen sem gyűltünk össze, hanem valaki mellett, elsősorban magunk miatt, de mindazokért is, akik velünk és körülöttünk élnek. A gyűlés bármely más célja és tartalma nem a miénk, és nem lesz, nem is lehet megáldva.”

A reggeli imát követően a szerb köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök ünnepélyes keretek között fogadta a külföldi vendégeket a Szerbia Palotában, majd az egyes delegációk találkoztak, végül megtartották a szerb és a boszniai szerb kormány együttes ülését.

A két fél között számos megállapodás született, ami a mezőgazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, vagy éppen a belügy területét érinti. Ivica Dačić belügyminiszter közölte, 1997 óta mintegy 590 ezer boszniai állampolgár kapott szerb állampolgárságot, ami azt jelenti, hogy Belgrád jó munkát végzett, az együttműködés folytatódik.

Ivica Dačić, belügyminiszter, Szerbia: „Ez elsősorban egy operatív együttműködés minden területen a bűnügyi rendőrségtől a rendkívüli helyzetek osztályáig. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy milyen megállapodásokat kell még aláírni. A harmadik kérdés a képzések, tehát a rendőri munkavégzésre vonatkozó képzések az egyes helyzetek kezelésére. A negyedik kérdés: olyan operációs rendszereket biztosítunk, amelyek a minisztériumon belüli és a velünk való kommunikáció biztonságos adattovábbításához kapcsolódnak. Ötödik: közös őrjáratokat állítunk fel, végül pedig: két helikopterünk a nyár folyamán a tűzoltás elősegítése miatt a boszniai Szerb Köztársaságban fog állomásozni a tűzoltóinkkal, mentőinkkel együtt.”

Miloš Vučević szerb miniszterelnök közölte, minden megkötött megállapodás megvalósításán közösen fognak dolgozni a felek, a legfontosabb pedig, hogy a nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről szóló, elfogadott közös nyilatkozat tervezetét mindkét parlament elé terjesztik megerősítésre a következő három hónapon belül.

A Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke az együttes ülésen arról beszélt, hogy a szerb nép szeretné közösen alakítani a jövőjét. Ezért történelmi napnak nevezte a szombatit, amikor ez elkezdődik. Andrija Mandić montenegrói házelnök szerint a szerb politikus feladata Montenegróban az, hogy megtalálják a közös hangot a szomszédokkal és más népekkel, és a szerb népnek mindenképpen egységesnek kell maradnia.

Andrija Mandić, a montenegrói parlament elnöke: „Nincs kétségem afelől, hogy olyan jövőnk lesz, amelyben a következő időszakban már azon gondolkodhatunk, hogy ez ne csak két állam találkozója legyen, hanem hogy azon dolgozzunk, minél többen legyünk. Hogy ne csak vendégek legyünk ezen a gyűlésen, hanem hogy együtt legyünk, hogy a legközelebb álljunk egymáshoz, mint ahogyan az évszázadokra visszamenőleg így is volt.”

Az össz-szerb nagygyűlés politikai részének zárásaként Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Milorad Dodik boszniai szerb elnök szólalt fel.

A szerb államfő kiemelte: nehéz időszak áll Szerbia előtt, és mindent meg kell tenni a béke megőrzése érdekében, ez Szerbia és a szerbek érdeke. Két nagyhatalom összecsapásának vagyunk a tanúi – magyarázta, majd hozzátette: az Egyesült Államok és Európa nem engedheti meg, hogy az orosz fél győzzön Ukrajnában, Oroszország pedig nem engedheti meg, hogy veszítsen, mert akkor úgy érezné, hogy saját hazáját veszíti el. Ez pedig lassan világkatasztrófához vezet – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „Ilyen körülmények között úgy gondolom, hogy létfontosságú és a legfontosabb szerb érdek a béke megőrzése. Mi, szerbek valószínűleg világbajnokok vagyunk a 20. század során vívott háborúk számát illetően. Az I. világháború során megtámadtak és üldöztek bennünket, és elveszítettük a lakosság 29 százalékát, a II. világháború során pedig a volt Jugoszlávia területén 85-90 százalék volt a szerbek aránya a náciellenes és antifasiszta mozgalmakban. Ilyen veszteségek mellett értek minket a kilencvenes évek, amelyek során emberek újabb tízezreit veszítettük el, amellett, hogy súlyos veszteségeket szenvedtek a volt Jugoszlávia területén élő más népek is, és ezt nem szabad elfelejtenünk.”

Milorad Dodik ezúttal nem beszélt arról, hogy az általa vezetett országrész kiszakadna Bosznia-Hercegovinából, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke ugyanakkor közölte, országrésze ezentúl az államiság napját Szerbiához hasonlóan február 15-én fogja ünnepelni, január 9-e pedig a Boszniai Szerb Köztársaság megalakulásának a napja lesz. Dodik szerint az össz-szerb nagygyűlés olyan fontos esemény, hogy az a jövőben bekerül a történelemkönyvekbe.

Milorad Dodik, elnök, Boszniai Szerb Köztársaság: „Ma olyan időben élünk, amikor nincs tétovázás. Azok a nemzetek, amelyeknek nincs egyértelmű nemzetpolitikájuk és egyértelmű vezetésük, mint ahogyan Szerbiának van a szerb elnök személyében, azok a nemzetek arra számíthatnak, csak mellékesen figyelnek majd rájuk a folyamatok során. Szerbia rehabilitálja a szerb népet, de rehabilitálja a saját erejét is. Ezzel a nemzetgyűléssel szeretnénk egyértelműen elmondani, hogy mi egy nemzet tagjai vagyunk, ez egy törvényes és legitim politikai meghatározás.”

A közös kormányülés után a szerb és a boszniai szerb elnök háborús veteránokkal találkozott, akiknek megköszönték a hazájukért és népükért hozott áldozatokat.

Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „Valahogy az utóbbi években és évtizedekben mindenki félt attól, hogy köszönetet mondjon azoknak az embereknek, akik a hazájukat védték. A Drinától nyugatra mindig azt mondták nekünk, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság népirtásra épül, és nem mertek a szerbek szemébe vagy a tükörbe nézni, és beismerni: nem, ez csak egy egyszerű nép, amely azért kelt fel, hogy megóvja szülőföldjét, megvédje ősei és leszármazottai földjét, és semmi több.”

A nagygyűlés kapcsán a Szerbia és Boszniai Szerb Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatokról is szó esett. Kiderült, hogy az utóbbi időszakban Belgrád mintegy egymilliárd eurót fektetett a Boszniai Szerb Köztársaság fejlesztésébe, a legnagyobb ilyen beruházás a Telekom átvétele volt. A továbbiakban pedig további energia- és infrastruktúraügyi beruházásokra lehet számítani, ugyanis Banja Lukának éppen erre van a legnagyobb szüksége. Folyamatban van Belgrád és Banja Luka összekötése, a két város közötti autópályaszakaszok folyamatosan épülnek, ezzel pedig még könnyebb lesz a kapcsolattartás Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina szerbek lakta országrésze között.