Egyre több török kér menedékjogot Németországban
A szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a Baloldal (Die Linke) frakciójának írásbeli kérdésére összeállított belügyminisztériumi kimutatás szerint a 2016 júliusában megkísérelt államcsíny óta nagyságrendekkel emelkedett a menedékjogot kérő törökök száma az előző, 2013-2015-ös időszak évi 1800 fő körüli átlagához képest.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) 2016-ban 5742 török állampolgár nyújtott be menedékjogi kérelmet, 2017-ben 8483, tavaly januártól novemberig pedig 10 075. A hatóság a kérelmek mintegy 50 százalékát fogadta el.
"Törökország nem biztonságos származási ország, a másként gondolkodó állampolgárok helyzete egyre nehezebb" - mondta Sevim Dagdelen frakcióvezető-helyettes.
Az ARD országos köztelevízió összeállítása szerint hozzátette, hogy a berlini vezetés Törökország-politikáját a "lelkiismeretlenség" jellemzi, hiszen "gazdasági támogatással és fegyverszállításokkal segíti az Erdogan-rezsimet, miközben az Erdogan elől menekülő emberek közül minden második védelmet kap Németországban".
A puccskísérlet 2016. július 15-én éjszaka történt, az államfő, Recep Tayip Erdogan ellen összeesküvő katonák Isztambulban lezárták a Boszporusz-hidat, Ankarában elfoglalták a katonai főparancsnokság és az állami médiaszolgáltató (TRT) épületét, vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Az államcsínyt a civil ellenállás akadályozta meg, az emberek az államfő felszólítására kezdtek tüntetni a puccsisták ellen. Az ARD összeállítása szerint a török biztonsági szervek a megtorlás részeként egyedül 2018-ban 75 200 embert vettek őrizetbe terrorgyanúra hivatkozva
