Ellehetetlenítik a közmédia működését
A múlt hétfő óta tart a szerbiai közszolgálati televízió blokádja, azóta az RTS dolgozói csak nagy nehézségek árán tudják előállítani a műsorukat, ami miatt műsorváltozásra is szükség volt, és a Híradót sem a megszokott módon és körülmények között tudja sugározni a köztévé. A szerb kormány és az elnök elítéli a közmédia blokádját, a tiltakozó egyetemisták viszont kitartanak, állításuk szerint addig maradnak, amíg nem teljesülnek a közszolgálatiságra vonatkozó követeléseiket.
A múlt hétfő este helyezték blokád alá az RTS épületét a hónapok óta tiltakozó szerbiai egyetemisták. Mint mondták, a szerbiai közszolgálati televízió nem megfelelően tudósít a tiltakozásokról, és elfogult a hatalommal szemben, ezért mindaddig nem mozdulnak, amíg új pályázatot nem írnak ki a szerbiai Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület, azaz a REM tanácstagjaira, vagy amíg az RTS be nem szünteti a munkáját. A REM voltaképpen az ország médiahatósága, és jogkörébe tartozik a médiaszolgáltatók felügyelete. A diákok azért szeretnék, ha működne a november óta befagyasztott testület, mert akkor lenne kihez fordulni, ha túlkapásokat, szabálytalanságokat vagy egyenlőtlenségeket észlelnek a tájékoztatásban. A REM szóvivője tudományos-fantasztikus elképzelésnek nevezte a tiltakozók követeléseit.
Olivera Zekić, szóvivő, REM: „Az, hogy tudományos-fantasztikus, arra a vagy-vagy elképzelésre vonatkozott, hogy válasszanak új tanácstagokat a REM-be, vagy szűnjön meg az RTS. Konkrétan az RTS megszűnését nevezte tudományos-fantasztikus elképzelésnek. Ez a másik követelés pedig, amely az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület tanácstagjainak megválasztására vonatkozik, nyomásgyakorlás az intézményekre, és ráadásul jelentős nyomásgyakorlás. Figyelembe véve, hogy a pályázat még nincs lezárva, nem tudom, miért követelnek újat. Tehát ez még nem zárult le, nem tudom, miért késlekedik, de mindenesetre a Parlamentben van a folyamat.”
Mivel az RTS dolgozói nem tudják a megszokott körülmények között végezni a munkájukat, ismeretlen személy ellen tettek feljelentést a belgrádi Alapfokú Bíróságon, ugyanis úgy vélik, a tiltakozók korlátozzák a szabad mozgáshoz és munkavégzéshez való jogukat, valamint a sajtószabadságot.
Vladan Petrov, egyetemi tanár, Belgrádi Egyetem Jogtudományi Kar: „Ha valakinek korlátozzák vagy megvonják tőle a mozgásszabadságot, a munkához való jogot, a méltóságot mint alkotmányos alapértéket, ha megvonják az Alkotmányban biztosított egyéb jogokat és szabadságokat, és ezt olyan gyűlésen teszik, amelyet nem jelentettek be, és amely ezáltal potenciálisan erőszakos gyülekezésnek számít – hiszen a békés gyülekezés szabadsága közvetlenül magában foglalja a békés gyülekezési rendet -, akkor nem kell közvetlen módon erőszakos cselekményeket végrehajtani ahhoz, hogy az erőszakos gyülekezések kategóriájába essenek, ami viszont súlyos büntetéssel jár.”
Aleksandar Vučić köztársasági elnök a leghatározottabban elítélte a történteket, és közölte: Szerbiának van annyi ereje, hogy megvédje az alkotmányos rendet.
„Köztársasági elnökként mindig arra törekedtem és azért harcoltam, hogy békés, demokratikus, és az Alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban álló módon történjenek a dolgok. Hazudtak, hogy a rendőrség közbe fog lépni, akkor is ha a rendőrség korábban, sokkal korábban közbe kellett volna, hogy lépjen. Hazudtak a hangágyúval kapcsolatban, hazudtak mindennel kapcsolatban az országban. És folytatni fogják a hazugságokat. Amit viszont nem szabad nekik megengedni, az az, hogy szabadon folytassák az állampolgárok zaklatását és az életük tönkretételét. Ezért arra szólítom fel az illetékes állami szerveket, hogy az Alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban az előttünk álló napokban minden kérdéssel kapcsolatban lépjenek fel, és óvják meg az alkotmányosságot és a törvényességet, hogy a jogrend újra helyreálljon, hogy a közrendet és a békét megóvják, hogy teljesen egyértelmű legyen, hogy Szerbia államként működőképes. És arra kérem őket, hogy amennyire csak lehet kerüljék az erőszak alkalmazását. Amikor viszont elkerülhetetlen az erőszak, az legyen minél kisebb, hogy a dolgok megoldódjanak.”
Ana Brnabić házelnök bűncselekménynek nevezte az RTS blokádját, és reményét fejezte ki, hogy az illetékes szervek fellépnek majd az ügyben. Véleménye szerint a tiltakozás csak kifogás, és voltaképpen az ellenzék így, erőszakos és törvényellenes módon akar hatalomhoz jutni. Miloš Vučević volt miniszterelnök, a Szerb Haladó Párt elnöke is rámutatott, hogy bűnvádi eljárást kell indítani mindazok ellen, akik akadályozzák az RTS munkáját. Mint mondta: az RTS lezárása erőszakos cselekmény, ez nem kérdéses, csak az illetékes szerveknek kell fellépniük az ügyben, hogy látsszon jogállamban élünk, ahol tiszteletben tartják jogrendszert.
Nebojša Krstić, marketingszakember: „Ami az utóbbi öt hónapban történik, az egy lassú államcsíny. Az RTS lenne a koronája mindazoknak az erőszakos akcióknak, amelyek az utóbbi hónapokban történtek. És mivel a március 15-i erőszakos akció megbukott, nem úgy történt, ahogy tervezték, és amit láttunk a dokumentumfilmben, most ilyen állítólag erőszakmentes, vásári-szórakoztató performansszá alakult át, amelyet az RTS előtt adnak elő napi 24 órában, és amely valójában erőszakot jelent az ott dolgozókkal szemben. És hangosan követelik, hogy szűnjön meg az RTS. Tehát egy egyértelműen egy kísérlet és egy folyamatban lévő akció az államcsíny megvalósítására.”
Nemcsak a szerb közmédia épülete van blokád alatt, hanem a környező utcákban sem lehet közlekedni, ami azt jelenti, hogy Belgrád központján szinte lehetetlen gépjárművel átjutni, ez pedig már nemcsak a televízióban dolgozók, hanem a fővárosban élők szabad mozgását is korlátozza, de legalábbis nehezíti.
Vladimir Vuletić, szociológus: „A lényeg, hogy ha valóban jobb társadalmat szeretnének, mint ahogyan azt általában mondják, és ahogyan ezt értelmezik, akkor fel kell tenni a valós kérdéseket is. Azok a kérdések viszont, amelyeket ezek a fiatalok feltesznek azokkal a lépésekkel, amelyeket tesznek, mindenről szólnak csak nem a jobb társadalomról. Hogy odaállnak, blokkolnak, hogy ne engedjék, hogy az emberek ki- és bejárjanak… Képzelje csak el, ha most mindenki, akinek valami nem tetszik, megállna az épület ajtaja előtt, békésen, ugye, de nem engedné sem a ki-, sem a bejárást. És ha valaki ellenszegülnek, az, akit gátolnak, akkor azt a másik már erőszaknak nevezné. Tehát ilyen értelemben megengedhetetlen már csak arról beszélni is, nemcsak támogatni a blokádot, hanem egyáltalán arról beszélni, hogy ennek bármilyen értelme vagy sikere lenne.”
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is elítélte az RTS-ben és a Vajdasági RTV-ben történteket. Véleménye szerint a közszolgálati médiumokban is ugyanaz történik, mint az oktatási intézményekben, vagyis hogy egy kisebbség korlátozza a többség jogait.
„Ez mindenféle demokráciában elképzelhetetlen, megengedhetetlen és elítélendő, és ráadásul nem szeretnék az RTS dolgozóinak a helyében lenni, mert mindkét oldal elégedetlen velük. Ez lehet, hogy azt jelenti, hogy mégiscsak jól végzik a munkájukat, mert az ellenzéki oldal is elégedetlen velük, és úgy tekint rájuk, hogy a rezsimnek a kiszolgálói, ugyanakkor a köztársasági elnök is minden héten elmondja hónapokra, évekre visszamenőleg most már, hogy mennyire az ellenzék felé húz a közszolgálati médium. És ugyanígy megengedhetetlen az, ami a Vajdasági RTV-ben történt, illetve történik, ott olyan emberek dolgoznak, tehát én magam sem értek gyakran egyet a vajdasági televízió magyar szerkesztőségének a szerkesztéspolitikájával, igazán nem lehet őket azzal megvádolni, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség szekerét tolnák, ennek ellenére természetesen, amikor meghívnak bennünket, akkor elmegyünk műsorba, elmondjuk azt, hogy mi az, ami a Vajdasági Magyar Szövetség politikáját jellemzi, és megengedhetetlennek tartom azt, hogy a munkájukat professzionálisan végző újságíróknak, meg egyéb ott dolgozó embereknek a szabadságát, a biztonságát bárki veszélybe sodorja azért, mert azt gondolja, hogy ezt megengedheti magának. Most megint csak azt tudom mondani, hogy képzeljük el, hogy vajon a brit kormány megengedné azt, hogy bárki a BBC-t blokád alatt tartsa napokon, heteken át, arról nem beszélve, hogyha az ember a közösségi hálókon egy picikét megnézegeti azokat a videókat, amiket maguk a tüntetők raknak föl, akkor azt látják, hogy ott buli van. Tehát, hogy ott arról szól a blokád, hogy hajnali kettőkor, háromkor techno zenére jól érzik magukat a fiatalok és kevésbé fiatalok vagy még fiatalabbak. Én azt gondolom, hogy ez megengedhetetlen, és ugyanakkor azt juttatja kifejezésre, hogy a kormányzat mennyire demokratikusan áll ehhez a kérdéshez, hiszen gyakorlatilag a béke, a nyugalom érdekében ölbe tett kézzel tűri azt, hogy a politikai kisebbség ott teljesen ártatlan embereket terrorizáljon hosszú időn át.”
A helyzetre egyelőre nincs megoldás, a tiltakozók kitartanak, a kormányzat pedig nem akar erőszakos eszközökkel fellépni, az igazságügyi szervek pedig még nem kezdték meg a munkájukat az üggyel kapcsolatban. Ha hosszú távon is elhúzódik a blokád, úgy az eddig csak csendes megfigyelőként viselkedő nemzetközi közösség is felkaphatja a fejét, és reagálhat a Szerbiában történő eseményekre.
