Előrehozott választások, lemondások, belpolitikai átrendeződések
Emmanuel Macron francia elnök feloszlatta a parlamentet és előrehozott választást írt ki azt követően, hogy kiderült, az általa vezetett tábor csak második helyen végzett a jobboldali Nemzeti Tömörülés után. A francia elnök közölte: június 30-án parlamenti választásokat tartanak, a második forduló időpontja pedig július 7. lesz. Mint mondta: nem tud beletörődni a szélsőjobboldali pártok előretörésébe, ezért lehetőséget biztosít az állampolgároknak, hogy eldöntsék, milyen nemzetgyűlést szeretnének.
Hozzátette: "ez komoly és nehéz döntés, de az a bizalom vezérli, hogy a francia emberek képesek lesznek a legjobb döntést hozni maguk és a jövő generációi számára".
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezéralakja örömmel fogadta a bejelentését, és kijelentette: készen állnak a hatalomátvételre Franciaországban.
Belgiumban a jobboldali Új Flamand Szövetség nyerte meg az európai parlamenttel egy időben tartott szövetségi parlamenti választásokat. Alexander De Croo kormányfő liberális pártja mindkét megmérettetésen rosszul szerepelt, ezért De Croo még hajnalban lemondott.
Németországban pedig a kereszténydemokraták az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette koalíció vereségét látják az eredményekben, ezért a lemondást sürgetik. Carsten Linnemann, a Kereszténydemokrata Unió, vagyis a CDU az előzetes eredményeket látva arról beszélt, hogy a kancellárnak a rossz szereplés után „utat kellene engednie, például egy bizalmi szavazással”, és azt is meg kell vizsgálni, hogy a kormánynak mekkora szerepe volt abban, hogy a szélsőséges erők megerősödtek az országban.
Szlovéniában is kormányváltó hangulatot észlelt az EP-választáson a legtöbb mandátumot szerző jobboldali Szlovén Demokrata Párt. Janez Jansa listavezető szerint az eredmények azt mutatják, hogy a baloldali kormánykoalíció vereséget szenvedett. Mint mondta: a jobbközép győzelem miatt a kormánynak fel kellene oszlatni a parlamentet, mint ahogyan az Franciaországban is történt.
Lengyelországban volt a leginkább kiegyensúlyozott az eredmény, a kormány vezető ereje, a Polgári Koalíció 21 mandátumot, a legfőbb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság pedig 20 mandátumot szerzett. Előbbi a néppárti, utóbbi a szociáldemokrata pártcsalád tagja.
Donald Tusk miniszterelnök győzelemként értékelte ezt az eredményt, míg Joachim Brudzinski volt belügyminiszter, a Jog és Igazságosság újraválasztott parlamenti képviselője úgy ítélte meg, hogy ezzel a kormánykoalíció elveszítette a többségét a lengyel parlamentben.
