Ugrás a tartalomra

Első nyilvános vitáján mérte össze erejét Donald Trump és Kamala Harris

2024.09.11
07:32
2024.09.11
16:47
Forrás
Index.hu, hirado.hu
A közép-európai idő szerint hajnali háromkor kezdődött 90 perces vitában a Republikánus és a Demokrata Párt elnökjelöltje többek között az amerikai gazdaság helyzetéről, a bevándorlásról, az izraeli és az ukrajnai háborúról mondta el véleményét.

Harrisnek sikerült Trumpot defenzívába szorítani, a volt elnök azonban hatásosan érvelt azzal, hogy mivel Harris eddig is alelnök volt, lehetősége lett volna rá, hogy megvalósítsa az általa akart változásokat.

Harris a vita elején azzal támadta Trumpot, hogy a legrosszabb foglalkoztatási mutatókat hagyta az amerikaiakra a nagy gazdasági világválság óta, és a legnagyobb támadást intézte az amerikai demokrácia ellen a polgárháború óta. Az alelnök hangsúlyozta, határozott terve van az amerikai családok megsegítésére, akik aggódnak a gazdaság és a megélhetési költségek miatt.

A jelöltek viszonylag hamar eljutottak a kampány egyik legfontosabb témájához, az abortusz tiltásának a kérdéséhez. Harris kijelentette, a nők teste fölött nem szabad, hogy az állam rendelkezzen. A volt elnök hazugnak nevezte az alelnököt, és azt állította, hogy nem tervezi az abortusz betiltását. A kérdést, hogy az államok döntését megvétózza-e, Trump kikerülte.

A gázai háborúra vonatkozó kérdésre Harris úgy válaszolt, hogy a háborúnak azonnal véget kell vetni. A továbbiakban tűzszünetet és végül kétállami megoldást sürgetett, hogy Gázát újra lehessen építeni. Trump erre úgy válaszolt, hogy azt állítja, hogy a konfliktus el sem kezdődhetett volna, ha ő még mindig elnök lenne. Azt állította, hogy Harris gyűlöli Izraelt, és ha ő lesz az elnök, Izrael két év múlva nem fog létezni. Emellett azzal is vádolta ellenfelét, hogy az arab lakosságot is gyűlöli.

A szünet után az ukrajnai háborúra rátérve Harris azzal vádolta Trumpot, hogy ha ő lenne az elnök, Putyin már Kijevben ülne. Ezután pedig éhesen Európa többi részére tekintene, Lengyelországgal kezdve. Erre a számos lengyel–amerikai szavazó figyelmét is felhívta. Erre válaszul Trump rámutatott, hogy Putyin nem foglalt el további területeket Ukrajnában az ő elnöksége alatt. Ezt Obama elnöksége alatt tette meg 2014-ben, majd Joe Biden elnöksége alatt 2022-ben.

A fegyvertartás kérdésében Trump azzal támadta Harrist, hogy meg akarja szüntetni a rendőrség finanszírozását, és az a terve, hogy mindenkitől elkobozza a fegyvereket. Azt is felhozta, hogy a volt alelnök elnöksége esetén betiltja a palagáz rétegtöréses kitermelését, ami sok amerikai munkahelyébe kerülne. Harris azt állította, hogy Trump hazudik ezekben a kérdésekben. Kiemelte, neki magának, és alelnökjelöltjének, Tim Waltznak is van fegyvere.

A vita helyszínén nem volt közönség, a jelöltek pedig megegyeztek abban, hogy csak annak a mikrofonja lesz bekapcsolva aki éppen szót kap.

Az Egyesült Államokban novemberben lesz elnökválasztás, elemzők szerint a mostani vitával robban be a kampány.

Amerikai Egyesült Államok
Donald Trump
Kamala Harris
elnökválasztás
kampány
vita

Most

Társadalom
11:48

Zoran Đinđić meggyilkolásának évfordulója van

Ma 23 éve annak, hogy meggyilkolták Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt. Az évforduló alkalmából több helyszínen is megemlékezéseket tartanak Belgrádban, köztük a szerb kormány épületének bejáratánál, ahol 2003. március 12-én merénylet áldozata lett.
Sport
06:44, Frissítve: 06:49

Kiesett Novak Đoković az Indian Wells-i tornáról

Az Indian Wells nyolcaddöntőjében búcsúzott a további küzdelmektől Novak Đoković. Minden idők egyik legsikeresebb teniszezője háromszettes mérkőzésen maradt alul a címvédő Jack Draper ellen: 6:4, 4:6, 6:7 arányban.

Népszerű