Európa döntött, jönnek az eredmények
Az előzetes eredmények szerint így néz majd ki az Európai Parlament összetétele a választásokat követően.
Tagországi eredmények
Olaszországban a RAI tévétársaság által közzétett exit poll szerint a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei nyerte meg a választásokat a szavazatok 26-30 százalékával. Az eredmény megerősíti Meloni pozícióját a radikális jobboldal legbefolyásosabb olaszországi, egyben EU-s politikusaként. A Partitito Democratico balközép ellenzéke a szavazatok 21-25 százalékát szerezte meg, az 5 Csillag Mozgalom a 10-14 százalékát, a Matteo Salvini vezette Forza Italia és a Lega egyelőre mélyen van, valószínűleg a 10 százalékot sem érik el.
Lengyelországban a jobbközép Tusk-koalíció több mandátumot szerzett, mint a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS). A Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Koalíció és néppárti szövetségese, a Harmadik Út közösen szerzett 20 EP-mandátumot, mivel a szavazatok 38,2, illetve 8,2 százalékát szerezték meg. A PIS az Európai Parlament ECR frakciójából a szavazatok 33,9 százalékával a második helyre került.
A 28 éves Jordan Bardella vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés, amelynek egyik alapítója Marine Le Pen, a szavazatok bő 31,5 százalékát szerezte meg Franciaországban az exit pollok szerint. 1984 óta nem fordult elő, hogy egy párt 30 százalék felett teljesítsen. Ez a szavazatarány a duplája Emmanuel Macron elnök centrista pártjának, ők a szavazatok 15,2 százalékát vitték, ami alig több mint a Raphael Glucksmann által vezetett szocialista párté.
A jobbközép GERB/SDS koalíció nyert Bulgáriában. A szavazatok 26,2 százalékával vélhetően a konzervatív populista kormánykoalíció szerezte meg a legtöbb EP-mandátumot, 17-ből 6-ot. A második helyen a centrista koalíció áll 15,7 százalékkal, a szélsőjobboldali Revival pedig a harmadik helyen.
Horvátországban a legnagyobb jobbközép, konzervatív keresztény-szociális néppárt, a Horvát Demokratikus Közösség a szavazatok 33,74 százalékát szerezte meg. Ez 6 mandátumot jelent. A második 27,81 százalékos eredménnyel, vagyis 4 mandátummal a balközép Szociáldemokrata Párt lett.
Németország adja a tagállamok közül a legtöbb képviselőt az Európai Parlamentbe, szám szerint 96-ot. A becslések szerint ott a Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor partnerével, a CSU-val karöltve a szavazatok 29,5 százalékát szerezheti meg, ami 29 mandátumot jelent. A Euronews cikke szerint mindez jó hír az Európai Bizottság elnökének, a szintén CDU-s Ursula von der Leyennek, aki újraindul a Bizottság elnöki posztjáért. Az exit pollok szerint a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) végez a németországi választások második helyén, ami 17 képviselőt jelenthet a mostani 11-hez képest. Az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció három pártja lemaradt, így a a szocialisták (SPD) 14, a zöldek 12, a liberálisok (FDP) pedig 5 képviselőt adhatnak a következő EP-nek.
Hollandiában a jelek szerint nem a szélsőjobb erősödött meg a választásokon, hanem a szocialisták és a zöldek koalíciója. Az előzetes becslések szerint a koalíció a szavazatok 21,6 százalékát zsebelte be, Geert Wilders populista pártja pedig a 17,7 százalékát.
Szlovéniában rekordrészvétel volt az EP-választáson. A 16 órai adatok alapján a szlovén szavazópolgárok 25,6 százaléka voksolt - 5 évvel ezelőtt ugyanekkor csak 18,3 százalékos volt a részvétel, összesen pedig 28,9 százaléknyian voksoltak 2019-ben.
Horvátországban viszont kevesen járultak a szavazóhelyekre. 16:30-as adatok alapján a jogosultak 15,05 százaléka járult az urnákhoz. A horvát választópolgárok száma valamivel több, mint 3,7 millió, az ország 12 képviselőt juttat az Európai Parlamentbe.
