Jönnek a választások - kire szavazhatunk és mi változik?

Hónapok óta hallgatjuk, hogy előrehozott választások lesznek az országban, most már a köztársasági elnök is megerősítette, hogy február végén vagy március elején lehetne a voksolás. Ez azt jelenti, hogy fél éven belül ismét szavazunk. De kire szavazhatunk majd, kinek állhat a zászló a voksoláskor, és mi változik?

Noha a szerbiai törvények szerint négyévente kellene parlamenti választást tartani, szinte már egyértelművé és megszokottá vált, hogy ennél sokkal gyakrabban, kétévente vonulhatunk az urnák elé. Nem lesz máshogy most sem. A legutóbb 2022. április 3-án volt elnökválasztás és előrehozott parlamenti választás Szerbiában, a hírek szerint pedig a legközelebb február végén vagy március elején számíthatunk általános választásokra. Hogy miért általános választásokra? Azért mert a jövő tavasszal jár le a tartományi és az önkormányzati képviselők mandátuma, és az észérvek, valamint a politikai célok is amellett szólnak, hogy ezekkel egy időben szervezzék meg az előrehozott parlamenti választást is. Ez pedig azt jelenti, hogy három szinten voksolunk, vagyis általános választásokat tartanak.

A gyakori voksolás miatt pedig úgy tűnhet, vagy úgy is tűnik, sőt úgy is van, hogy a pártok és a politikusok folyamatosan kampányolnak. Nincs pihenőidőszak egy-egy megnyert – vagy elveszített – választás után, máris új csatatereket nyitnak, új ellenséget keresnek. Vagy régit. Nem is ez a lényeg, hanem hogy lehessen küzdeni.

Lássuk, mi is vezetett oda, hogy február végén vagy március elején ismét voksolnunk kell.

Az ellenzék már májusban, a belgrádi iskolai lövöldözést követően a kormány és az államfő lemondását követelte, majd utcára vonult, és majdnem három hónapon át tüntetett a követelései elfogadása érdekében. Aztán jöttek a nyári szabadságok, a vakáció, a kánikula, és a tüntetési kedv is alábbhagyott. Szeptember beköszöntével a követelések is megújultak. Ezúttal azonban már nem az utcán, hanem hivatalosan, a köztársasági elnöknél kopogtattak az ellenzéki pártok, és átadták a választások kiírására vonatkozó kérelmet.
A Demokrata Párt, a Szabadság és Igazságosság Pártja és a Zöld-baloldali Front vezette ellenzéki tömörülés a kérvényben azt írta, azt várja a köztársasági elnöktől, hogy még az év vége előtt írja ki az előrehozott választásokat.

A Demokrata Párt elnöke arról is beszélt, hogy ha nem kapnak választ az elnöktől, akkor a parlamentben és azon kívül is mindent megtesznek annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak az elnökre, hogy válaszoljon. Aleksandar Vučić válasza azonban nem maradt el, nem volt szükség nyomásgyakorlásra. A válasz azonban nem biztos, hogy tetszett is a dokumentum aláíróinak. A megfogalmazásban szereplő bakit ugyanis az elnök azonnal kiszúrta. A követelésben az előrehozott választások év vége előtti kiírása szerepel, s noha egyértelmű, hogy az ellenzék arra gondolt, hogy még az év vége előtt meg kell TARTANI a voksolást, nem ezt írták bele a dokumentumba, így a köztársasági elnök a Mátyás király-mesében szereplő okos lányhoz hasonlóan tudott adni is, meg nem is, amikor bejelentette, december 31-ig kiírja az előrehozott parlamenti választásokat, amelyeket így a jövő év tavaszáig lehet megrendezni.

A nyári pihenés után a közvélemény-kutató ügynökségek is csak most térnek magukhoz, így a friss felmérésekre még várnunk kell, habár az biztos, hogy a következő fél év tele lesz ezekkel. A korábbi mutatók szerint viszont egy esetleges választás esetén nem sokat változna a szerbiai politikai paletta, továbbra is a Szerb Haladó Párt a legerősebb párt.
A legnagyobb kormánypárt, mindig készen áll a választásokra, és soha nem rettent meg a megmérettetéstől – jelentette ki Ana Brnabić kormányfő az SZHP tagjaként.

Az előrehozott választások körül tehát számos kérdés megválaszolatlan még: nem tudjuk, hogy ki kivel léphetne koalícióra, nem tudjuk, hogy a szétforgácsolódott ellenzék össze tud-e ismét fogni, és ennek lesz-e eredménye, illetve az is fontos, hogy visszafordítható-e az ország jobboldalra tolódása, a 2022-es választásokat követően ugyanis több, a szélsőjobbra húzó párt is bekerült a parlamentbe. Ezeken a kérdéseken azonban néhány hónapig még ráérünk rágódni.