Közös hitelfelvétellel segíti az EU Ukrajnát
„Elköteleztük magunkat, és teljesítettük az ígéretünket” – így kezdte péntek hajnali sajtótájékoztatóját António Costa. Az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy az EU októberben döntötte el, hogy fedezi Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi szükségleteit, a múlt héten pedig arról döntött, hogy Oroszország nem kapja vissza a vagyonát, amíg nem szünteti meg az agressziót, most pedig arról döntöttek, hogy 90 milliárd eurót hagynak jóvá Ukrajna támogatására a következő két évre. Közölte: Brüsszel a döntéssel két üzenetet is közvetít Moszkva számára: egyrészt azt, hogy Oroszország továbbra sem tudta elérni célját Ukrajnában, másrészt pedig azt, hogy Európa Ukrajna mellett áll.
António Costa, elnök, Európai Tanács: „Sürgős intézkedésként biztosítunk egy, az Európai Unió költségvetéséből fedezett hitelt. Ezzel Ukrajna sürgős pénzügyi szükségleteit fogjuk kielégíteni. Ukrajna pedig csak akkor fogja visszafizetni ezt a hitelt, ha Oroszország kártérítést fizet. Az Unió fenntartja magának a jogot, hogy a befagyasztott eszközöket felhasználja a hitel visszafizetésére. Ugyanakkor, felhatalmaztuk a Bizottságot, hogy folytassa a munkát az orosz befagyasztott eszközökön alapuló kártérítési hitel ügyében. Ezen felül megállapodtunk abban, hogy meghosszabbítjuk Oroszország elleni szankcióinkat.”
Az Európai Tanács szerette volna azt is elérni, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyon Ukrajnához kerüljön. Ezt azonban nem sikerült elfogadtatni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szólalt fel a terv ellen a leghangosabban. Az ülést követően közölte: ezzel azonnali háborús veszélyt sikerült elhárítani, mert az orosz vagyon felhasználásával Európa hadüzenetet küldött volna Oroszországnak.
Orbán Viktor, miniszterelnök, Magyarország: „Az utóvédharcok ellenére is ez az orosz befagyasztott vagyon felhasználása egy halott ötlet. Ráadásul azért is jó, hogy nem valósult meg, mert szerintem ez azonnal belerántott volna bennünket egy háborúba. Ez azt jelenti, hogy két háborúzó fél van, odamegy valaki, elveszi az egyiktől a pénzt, és odaadja a másiknak. Ez nem értelmezhető másképpen, mint hadüzenetként. Tehát ha ez átment volna ez a javaslat, akkor napokon belül, de három hónapon belül azt gondolom, mindenképpen benne állnánk közvetlenül is egy háborúban. Ettől mind sikerült megóvni magunkat. Úgyhogy ez egy nagyszerű siker.”
A befagyasztott orosz vagyon felhasználása mellett állt ki viszont Németország. Friedrich Merz német kancellár közölte, érti, hogy vannak aggodalmak, de ennél nincs jobb megoldás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben közölte, bármilyen pénzügyi segítség jól jön Ukrajnának, bármilyen kölcsönt elfogad, mert ha nem érkezik pénz, óriási hiánnyal kell szembenézniük, és köszönetet mondott a 90 milliárd eurós támogatásért. Oroszország viszont közölte, válaszlépésekre készül, ha elkobozzák a vagyont, és odaadják Kijevnek, akkor 200 milliárd eurós kártérítést fog követelni. A péntek hajnali döntést Moszkva észszerű döntésnek nevezte.
