A kulturális stratégiának része a nemzeti közösségek művelődési életének fejlesztése

A témával kapcsolatosan Szerbia öt nagyobb városában, többek között Szabadkán is közvitát szerveztek február elseje és 20-a között - emelte ki beterjesztőként Maja Gojković, művelődési miniszter. Számos javaslat, kiegészítés és módosítási indítvány érkezett. Ezek többségét igyekeztek beépíteni a törvénymódosítási javaslatba, főképp a kulturális tanács tagjainak megválasztására vonatkozó folyamatot illetően - tette hozzá a miniszter. Különösen fontos, hogy a nemzeti közösségek tagjai is helyet kapjanak a szóban testületben.

Gojković külön köszönetet mondott Kovács Elvirának, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjének, aki aktívan kivette részét a módosítási javaslatok kidolgozásában. A mostani törvénymódosítási javaslatot a VMSZ parlamenti frakciója a kultúra demokratizálódásaként éli meg - mondta felszólalásában Kovács Elvira.

Kovács Elvira, köztársasági parlamenti képviselő, VMSZ: „Úgy hisszük, hogy a kultúra stratégiai fejlesztésének fontos eleme, és erre számítunk, tehát az, hogy ennek a stratégiának egy részét a nemzeti közösségek alkotóművészetének és művelődési életének fejlesztése képezi, hiszen ennek kölcsönös jelentősége van, az egymás közötti megértés és tisztelet jegyében. Hiszen akkor értjük meg egymást, ha kölcsönösen megismerkedtünk. Emlékeztetnék mindenkit, hogy például Finnországban, az általános iskolákban kötelező a svéd nyelv tanulása is, egyszerűen azért, hogy jobban megismerjék a svéd nemzeti közösséget, amely a lakosság öt százalékát képezi. Ennek a stratégiai fejlesztésnek a végrehajtása Szerbiában kötelességünk is egyben, a kisebbségekre vonatkozó akcióterv keretében. Ezzel tulajdonképpen teljesítenénk az EU-csatlakozás 23-ik fejezetét is.”