Listabemutató: Dr. Vojislav Šešelj – Szerb Radikális Párt
A Szerb Radikális Párt kampánya során olyan alternatív gazdasági programot kínál, amelynek célja a szerbiai lakosok életszínvonalának növelése - mondta Aleksandar Šešelj.
A Dr. Vojislav Šešelj – Szerb Radikális Párt nevű lista képviselőjelöltje szerint a hosszútávú gazdasági fejlődés érdekében Szerbiának a hazai gazdaságra kellene helyeznie a hangsúlyt, hogy versenyképes legyen az ország partnereinél, főként Oroszországban és Kínában. A Szerb Radikális Párt úgy gondolja, hogy az ország egyfajta alávetettségbe került az Európai Unióval szemben, amióta aláírta a stabilizációs és társulási megállapodást, ezzel ugyanis eltörölték az unióból érkező összes áru vámját. A radikálisok szerint sokkal jobb megoldás lenne, ha Szerbia inkább a BRICS-hez, vagyis a feltörekvő országok gazdasági társulásához csatlakozna. A BRICS alapító tagjai Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság - nevük kezdőbetűiből áll össze a BRICS-betű szó is -, de a közelmúltban meghívást kapott a társulásba Szaúd-Arábia, Irán, Argentína, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek.
Andrijana Arnautović, köztársasági parlamenti képviselőjelölt: „Az aktuális geopolitikai változások fényében, mi, szerb radikálisok úgy gondoljuk, elengedhetetlen, hogy azon oldal mellett döntsünk és álljunk ki, amelyiken hagyományos szövetségeseink és barátaink állnak. Szerbia belépése a BRICS-be, ebbe a gazdaságilag és katonailag legerősebb országokat tömörítő szövetségbe élükön Oroszországgal, hosszú távon is azt eredményezné, hogy az ország meg tudja védeni nemzeti érdekeit, és az állampolgárok életszínvonala is nőni tudna.”
A BRICS tagországok adják a világgazdaság negyedét, és ott él minden harmadik ember. A bővítéssel ezek a számok tovább nőnének, így komoly kihívója lehetne a Nyugatnak. És Szerbia lenne az első európai ország, amely csatlakozna, ha a radikálisok elképzelése megvalósulna.
Aleksandar Šešelj, köztársasági parlamenti képviselőjelölt: „A BRICS-tagsággal Szerbia kedvező hozzáférést kapna a nagy világpiacokhoz. Ez lenne a nagy esélyünk, amelyet nem szabad elszalasztanunk. Ezért kell Szerbiának befektetnie a hazai, nemzeti gazdaságba. Ahelyett, hogy euró százmilliós támogatásokat adnak külföldieknek, a külföldi vállalatoknak, a támogatásokat a saját embereinknek kell adni. Azért, hogy segítsük a működésüket, hogy versenyképesek legyenek, hogy folyamatos gazdasági fejlődést érjünk el, és biztosítsuk Szerbia jövőjét.”
A Szerb Radikális Párt 2020 óta nem parlamenti párt, vagyis már két választás is lezajlott anélkül, hogy elegendő szavazatot kaptak volna. 2016-ban 22 radikális képviselő jutott be a parlamentbe, másfél évvel ezelőtt viszont a választópolgárok csupán 2,22 százaléka adta rájuk a voksát. A Vojislav Šešelj vezette párt azonban nem mondott le a visszatérés szándékáról. Inkább csak rájött, hogy a kilencvenes évek retorikáján némiképpen változtatni kell, és a szélsőséges, soviniszta megnyilvánulások helyett inkább a szerb nemzeti érdekek védelmére, illetve a már említett gazdasági máshogyan gondolkodásra kell helyezni a hangsúlyt.
A radikálisok 250 jelöltet számláló listájának első tíz helyén a közéletből ismert szereplők kaptak helyet. Vojislav Šešelj, Ljiljana Mihajlović, Aleksandar Šešelj, Vjerica Radeta és Miljan Damjanović például mind-mind tagjai voltak a köztársasági parlamentnek 2016 és 2020 között. Rajtuk kívül főleg jogászok, közgazdászok, tanárok és orvosok kaptak helyet a listán.
