Magyar Állandó Értekezlet - Híd az anyaország és a külhoni magyarság között
A rendezvény a magyar-magyar kapcsolattartás területén kiemelkedő jelentőségű esemény, amely a külhoni és az anyaországi magyarság közös, érdemi ügyeinek, konkrét problémáinak és lehetőségeinek megvitatására szolgál.
Orbán Viktor helyzetértékelő előadásában első sorban az orosz-ukrán háború alakulásáról és kilátásairól beszélt. Magyarország miniszterelnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, ha az európai vezetők nem tennének meg mindent, hogy az amerikaiak béke erőfeszítése sikertelen legyen, már létrejöhetett volna egy megállapodás Oroszország, Ukrajna, Európa és Amerika között. Orbán kiemelte, Magyarországnak van egy világos jövőképe és van javaslata.
„A magyar javaslat az, hogy Európa ne a nézőtéren ücsörögjön, ne arra várjon, hogy meghívják Washingtonba, leültessék a vezérigazgató asztala, íróasztala előtti széksorba. Elég kínos pillanatokat előidézve az európai választópolgárok számára, látván a vezetőiket, amint éppen beszámoltatják őket egy vezérigazgatói értekezleten. Tehát nem ezt kell csinálnunk, hanem úgy kéne viselkednünk, mint ami megfelel a tényleges erőnknek és az erőnket érvényesítve önállóan kellene, mint Európa, tárgyalnunk az oroszokkal és nem várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból deriváljunk valamilyen pozíciót a magunk számára.”
Orbán Viktor beszédében reagált továbbá a világban zajló folyamatra is, amelyekre szerinte sokkal kevesebb figyelem irányul, holott sorsunk alakulása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, ez pedig az a technológia átalakulás, amiről néhány évvel ezelőtt csak sci-fi-szerűen beszéltünk és gondolkodtunk. Olyan találmányok, jelenségek, újítások lesznek hétköznapivá nap mint nap, amelyek korábban csak a tudományos, fantasztikus irodalomban szerepeltek, hangsúlyozta a miniszterelnök. Ilyen például a robotizáció, az energia területe és a mesterséges intelligencia, tette hozzá a politikus
„Ennek az adatmennyiségnek, amelyet a világ összehordott az elmúlt 20-30 évben, mert az adattermelő-képességünk nőtt meg először, ennek az adatrendszernek a felhasználása, a rendszerezése, döntésekbe való gyors beépítése, ez a következő néhány évnek a legfontosabb fejleménye és ez gőzerővel halad előre. Mindent át fog alakítani. Ezeknek a hatalmas adatbázisoknak az őrzése hatalmas technológiai fejlesztéseket igényel, szuperszámítógépeket, hogy egyszerűen fogalmazzak, ezeknek az ellátása pedig atomerőműveket, tehát egy-egy ilyen nagy mesterséges intelligencia központ működtetése az akkora erőforrásigényt, elektromos-erőforrásigényt támaszt, amelyet csak teljesen újszerű elektromos energiaberuházásokkal lehet kielégíteni.”
Orbán Magyarország szomszédos országaival való viszonyát is részletezte és reagált az ezekben az országokban uralkodó politikai helyzetre is. Vajdaságra vonatkozóan a miniszterelnök kiemelte, a szerb-magyar kapcsolatrendszer ügyében köszönet jár a délvidéki magyar politikusoknak.
„Hiába építenénk mi egy Belgrád-Budapest stratégiai együttműködést, ez a távolság túl nagy, ez a híd alátámasztás nélkül nem állna meg. Ezt az alátámasztást a Délvidéken, Szabadkán kell, hogy ez a híd ezt megkapja, és ezt meg is kapjuk, úgyhogy Pásztor elnök úrnak köszönettel tartozom az édesapja munkájának a folytatásáért. Tudom, hogy a helyzet nehéz, nem dolgom, hogy kommentáljam a szerb belpolitikai eseményeket, de mi abban bízunk, hogy Szerbiában a mostani irányvonal sértetlenül kerül ki ebből a helyzetből és a stratégiai jelentőségű szerb-magyar együttműködés fönnmarad.”
Az esemény plenáris üléssel folytatódott, amelyen a magyar kormány tagjai mellett külhoni magyar politikusok is részt vettek. A vajdasági magyarság képviseletében többek között dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt a rendezvényen.
