„A magyarokat még soha, egyetlen megszállónak sem sikerült megtörnie”
Délelőtt fél 11-kor kezdődött a központi ünnepség a kecskeméti Katona József Színház művészeinek előadásában a Millenáris parkban, 11 órától pedig Orbán Viktor tartotta meg ünnepi beszédet. A mai ünnep rendhagyó, mert amellett, hogy 1956 hőseire emlékezünk, itt vannak velünk az árvízi védekezésben résztvevők is – kezdte a Millenáris parkban ünnepi beszédét a magyar miniszterelnök. Amit elvégeztek, emberfeletti munka volt.
Orbán Viktor, miniszterelnök, Magyarország: „A többi országban a katasztrófa 24 halálos áldozatot követelt, az árvíz által okozott kár meghaladja a 10 milliárd eurót. Mi egyetlen emberi életet sem veszítettünk el, a károkat pedig minimálisra szorítottuk. Köszönjük, köszönjük, köszönjük.”
Ha veszedelem közeledik, össze kell fogni, mert nyakas nép a magyar. Összefogás nélkül nincs biztonság, mondta a magyar kormányfő. A 1956-os forradalmat is sorscsapások előzték meg.
„1956 januárjában földrengés rázta meg az országot. Márciusban pedig jeges ár öntötte el a Duna vidékét. Felnőttek és gyermekek haltak meg. Több száz család vált hajléktalanná, és több ezer embert telepítettek ki. Felhívó jel volt ez, ideje készülni az összefogást követelő nagy időkre. És 1956 októberében aztán, a Duna után, a történelem is kilépett a medréből. A megáradt történelem, akárcsak a megáradt folyó, nem fúj visszavonulót délutánra, és nem húzódik vissza a vackára, éjszaka sem. Végig megy a maga útján a saját törvényei szerint. Ilyenkor születnek a hősök.”
Hősök lettek a cipészlegényekből, a gyári munkásokból, a földművesekből. Mártírrá váltak a könyvelők, az óvónők és az egyetemisták – mondta.
„1956 októbere arannyal írta be a bátor magyarok nevét a nemzet nagy történelemkönyvébe.”
A történelem ismét kilépni készül a medréből, az elkövetkező évben a történelmet kell a medrében tartani, mivel a szomszédban háború van – mondta a magyar kormányfő, utalva az ukrajnai háborúra. Nekünk 1956 tanúsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk. Magyarországért és a magyar szabadságért úgy tehetjük a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában – fogalmazott Orbán Viktor. „A frontvonalon már százezrek vesztek oda. Az európai gazdaság is tüdőlövést kapott. Számolatlanul küldik a pénzt Ukrajnába, a fejlődés megállt, az árak az egekben, az európai vállalatok szenvednek. A szankciók bennünket véreztetnek ki, a befektetők Európából Amerikába vándorolnak, s közben az európai vezetők a háborús győzelem illúziójában ringatják magukat.”
Úgy folytatta, hogy mi, magyarok már százszor bebizonyítottuk: nem ijedünk meg, ha az „aktuális birodalom” zsarol minket. Orbán Viktor hangsúlyozta: 1956 Magyarország szabadságharca volt egy világbirodalom ellen. Ahogy Nándorfehérvárnál az ottománok ellen, vagy 1848-ban Bécs ellen, úgy 1956-ban a szovjet csapatok ellen Dávid harcolt Góliát ellen.
