Magyarország továbbra is útját állja a svéd NATO-csatlakozásnak
A magyar kormánypárti frakció több tagja is aggályosnak tartja a skandináv ország csatlakozását, mert Svédország politikusai bírálták az Orbán-kormány politikáját.
A magyar Országgyűlés újra elhalasztotta a döntést Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról, miközben nincs újabb határideje az engedélyezés megszavazásának.
Svédország NATO-csatlakozásához már csak Törökország és Magyarország hozzájárulása szükséges. A magyar kormány és a törvényhozás sem adott magyarázatot arra, hogy szerdán miért nem került napirendre a kérdés. A döntésre már egy éve vár a közvélemény.
A Fidesz képviselői arról beszéltek, hogy a kormánypárti frakció tagjai közül többen is aggályosnak tartják Svédország csatlakozását, mert a svéd politikai elit éles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben például a jogállamiság és a bevándorlás ügyében.
Törökország érvei világosabbak: az ankarai kormánynak továbbra is súlyos kifogásai vannak a svéd kormány politikájával szemben az országban menedéket szerzett kurd ellenzékiek miatt, akiket terroristának minősít, valamint sérelmezi az olyan iszlámellenes akciókat, amelyeket a svéd hatóságok engedélyeznek – írja az Euronews.
Stockholmban szerdán újabb nyilvános Korán-égetésre került sor: szélsőséges svéd aktivisták előbb széttépték az iszlám szent irat egyik példányát, majd szalonnával kitömve elégették.
Finnország és Svédország az ukrajnai háború és a növekvő orosz agresszió miatt döntött úgy, hogy csatlakozni kíván a katonai szövetséghez. A magyar Országgyűlés idén márciusban döntött Finnország csatlakozásáról. A szavazáson részt vevő képviselők közül 182-en voksoltak igennel, míg hatan nemmel. A döntést hosszas vita előzte meg az Országgyűlésben.
