Megegyeztek a Magyarországnak járó uniós forrásokról
Megszületett a megállapodás Magyarország és az Európai Unió között a mind az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatásról, mind a globális minimumadóról és arról az 5,8 milliárd euróról, amit vissza nem térítendő támogatásként biztosít az EU Magyarországnak. Az első két kérdésben Magyarország eddig vétót tartott fenn, míg egy negyedik kérdésben, a jogállamisági eljárásban javasolt magyar EU-s pénzek felfüggesztésének ügye kapcsán az uniónak voltak kitételei.
Az EU soros elnökségét betöltő Csehország kormánya tegnap késő este tette közzé hivatalos Twitter-oldalán, hogy megszületett a megállapodás a magyar féllel. Az Európai Unió és Magyarország között a feszültséget az adta, hogy utóbbi nem támogatta azt, és vétót emelt, hogy az EU hitelforrásokból finanszírozzon ukrajnai támogatásokat, továbbá Magyarország a globális minimumadó bevezetését is fenntartásokkal kezelte.
Egyezség született az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási terv kapcsán és a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslat kapcsán is. Utóbbi esetében az EU-nak az uniós pénzek elköltési módjával, valamint jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban voltak fenntartásai. A Magyar Kormány részéről többször is elhangzott, megtesznek mindent annak érdekében, hogy a pénzeket le lehessen hívni. Az ország számos szabályozást hozott annak érdekében, hogy eleget tegyen az elvárásoknak. A mostani döntés értelmében is lesz bizonyos mértékű befagyasztás, ugyanakkor nem akkora, amekkorát előzetesen az Európai Bizottság javasolt.
Megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok - jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. „Mindez azt is jelenti, hogy Magyarország a többi országhoz hasonlóan hozzájuthat az uniós forrásokhoz, ez szerkezetileg azt jelenti számunkra, ugye két nagy pénzösszegről beszélünk, a helyreállítási terv keretében 2300 milliárd forintról beszélhetünk, amely megnyílik ezáltal, amelynek a vállalásaink érdekében kb. 48 százaléka olyan projektek finanszírozására fog menni, amelyek a klímapolitikai és energetikai célok elérését teszi lehetővé. További 30 százalék a digitális infrastruktúra fejlesztését. Az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt körülbelül 14 ezer milliárd forint állt rendelkezésre 2027 végéig, ebből azonban több mint 4 ezer milliárd forintot eddig is jóváhagyott a bizottság az agrár- és vidékfejlesztésre, 9-10 ezer milliárd annak az összege, amely a többi operatív program rendelkezésére áll.”
Ugyanakkor nem sikerült megállapodni a kilencedik uniós szankciós csomagról. Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Magyarország: „A szankciós csomagok megvitatása során számunkra a legfontosabb, hogy a nemzeti érdek ne sérüljön, és hogy Magyarország energiaellátása ne kerüljön veszélybe. A 9. szankciós csomagot előkészítő viták során ezen szempontjainkat sikerült érvényesítenünk, a dolgok jelenlegi állása szerint az energiaszektorokat érintő szankciós intézkedések nem kerülnek bele a 9. szankciós csomagba sem.”
Sajtóhírek szerint a csomag kapcsán több tagállam között vita alakult ki, és nem a magyar vétó miatt nem született megállapodás érdemben. A 9. csomag egyébként az uniós szankciókat legalább kétszáz személyre és szervezetre terjesztené ki, három további orosz bankot célozna meg, korlátoznák Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportellenőrzéseket vezetnének be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászatot is érintenék.
