Megkezdődött az EP és a Szerbiai Képviselőház vegyesbizottságának kétnapos ülése

A tizenegyedik alkalommal megrendezett találkozón a Szerbia európai integrációját érintő legégetőbb kérdésekről tárgyalnak a felek, szóba kerül például az, hogy milyen csatlakozási fejezetek nyílhatnak meg decemberben, de az is, hogy mit is jelentene voltaképpen az, ha Brüsszel kiváltságos partneri viszonyt létesítene Szerbiával a teljes jogú uniós tagság elnyerése előtt.

Az új európai mandátumban először találkoztak a képviselők Belgrádban. A vegyesbizottsági ülésen megkerülhetetlen volt az a kérdés, hogy az Európai Tanács nem hagyta jóvá a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával. A képviselők kitértek arra is, hogy a lépésnek milyen hatása lehet Szerbia csatlakozási folyamatára.

Deli Andor, európai parlamenti képviselő, Fidesz-KDNP: „Várjuk a decemberi tanácsi ülést, ugyanis decemberben fog kiderülni, hogy Szerbia és Montenegró számára milyen fejezetek kerülnek megnyitásra. Ez egy olyan kérdés, ami nagyon fontos bizonyítéka lesz majd az európai bővítés melletti elkötelezettségnek és egyfajta lakmusztesztje lesz annak, hogy mire számíthatunk az elkövetkező időszakban a bővítés tekintetében.”

Albánia és Észak-Macedónia visszautasítása mellett „örökzöld” témák kerültek ezúttal is napirendre a vegyesbizottsági ülésen – fogalmazott Kovács Elvira, a Szerbiai Parlament Integrációs Bizottságának elnökhelyettese, de mint mondta, a bővítési fáradság kérdése, a bővítés esetleges berekesztése is szóba kerül a kétnapos ülésen: „Nyilvánvalóan elsősorban a 23-as és 24-es fejezet, illetve az akciótervből megvalósult dolgokról szoktunk beszélgetni, illetve a Belgrád-Pristina párbeszédről, gazdasági elemekről, valamint most, tekintettel a jelenlegi helyzetre, külön napirendként szerepel a választási rendszer módosítása.”

Jadranka Joksimović szerb integrációs miniszter felszólalásában kiemelte, Szerbia lassan ugyan, de halad a csatlakozási tárgyalásokkal, a korábbi évek dinamikájára lehet számítani ebben az évben is: „Szerbiának az év végéig, még a finn soros elnökség ideje alatt teljesen reális alapja, a tagországok számára pedig érvei vannak arra, hogy új fejezeteket nyisson meg, amelyek technikailag már elkészültek. Jelenleg négy készült el teljes mértékben. Ez a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó 2-es fejezet, a tőke szabad mozgására vonatkozó 4-es fejezet, a közlekedésre vonatkozó 14-es fejezet, valamint a transzeurópai hálózatokra vonatkozó 21-es fejezet.”

A vegyesbizottság ülése csütörtökön is folytatódik, amikor arról tárgyalnak a felek, hogy folyhat-e párhuzamosan az uniós bővítés az EU belső átalakításaival.