Mi is a szakértői kormány, és miért ellenzik a felállítását?
Átmeneti vagy szakértői kormány felállítását javasolta az ellenzék az utóbbi hónapokban a szerbiai belpolitikai válság kezelésére adandó válaszként. Ezt a lehetőséget azonban mind a köztársasági elnök, mind a kormánykoalíció politikusai elutasították.
De milyen is lenne egy szakértői kormány, és miért ellenzik annyira a felállítását?
Szakértői kormányról akkor beszélhetünk, ha annak tagjai nem párttagok, nem eddigi politikai szerepvállalásuk miatt kerülnek be a kabinetbe, hanem szakmai múltjuk és hozzáértésük miatt. A szakértői kormány dolga végeztével távozik, vagyis csupán egy átmeneti, rövid időszakon keresztül vezeti az államot, a problémák megoldása után, választásokat követően ismét politikusok veszik át az ország vezetését.
A szakértői kormány legfontosabb jellemzője, hogy nem választásokat követően alakul meg, hanem „mesterségesen”, az adott válság kezelése céljából alakítják meg. Ez történhet azért, mert az előző kormány megbukott, vagy azért, mert valóban olyan problémával szembesül egy állam, amelyet hagyományos politikusi gondolkodásmóddal nem lehet megoldani.
A szakértői kormánynak hátulütői is vannak. Mivel a kormány csak javaslatokat tehet a törvényekre, azokat továbbra is a parlamentnek kell elfogadnia, így a jogalkotás továbbra is politikai alapon történik.
Aleksandar Vučić köztársasági elnök többször is leszögezte, hogy Szerbiában nem lesz sem átmeneti, sem szakértői kormány. Vagy sikerül a parlamentnek megszavaznia az új kormányt április 18-ig, vagy előrehozott választásokat kell tartani. Az államfő a leginkább azért ellenzi egy ilyen típusú kormány megalakítását, mert szerinte az ellenzék így akar hatalomhoz jutni, hiszen választások útján nem sikerült magának támogatottságot szereznie.
