A Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van
Az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót követően Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök derűlátóan nyilatkozott, mint mondta, Szerbia hamarosan az Egységes Euró Fizetési Övezet, azaz a SEPA pénzügyi átutalási rendszer része lesz, a harmadik csatlakozási klaszter a jövő év elején nyílhat meg, és hamarosan érkezik a Növekedési Tervből származó pénzügyi támogatás egy része is.
Az uniós és a nyugat-balkáni vezetők csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozat megerősíti, hogy az Európai Unió teljes mértékben és egyértelműen a térség csatlakozása mellett áll. A dokumentum szerint az uniós bővítés a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és a jólétbe fektetett geostratégiai befektetés, a folyamat pedig új lendületet kapott az idén, és jelentős előrelépés történt az előző csúcs óta. A zárónyilatkozat szerint közös érdek a csatlakozás felgyorsítása a partnerek reformjai és érdemei alapján.
António Costa, elnök, Európai Tanács: „A mai nyilatkozat azt a tényt hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervünk valóban óriási változásokat hoz. A régió polgárai a következő évtizedben a gazdasági növekedés megkétszereződését látják majd, ami új munkahelyekben és jobb szolgáltatásokban mutatkozik majd meg. Nincs még egy olyan régió a világon, amelybe az Európai Unió ennyi forrást, pénzügyi forrást, emberi erőforrást és szakértelmet fektetett volna be.”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az utóbbi évek kihívásai felgyorsították a bővítési folyamatokat. Arról is beszélt, hogy a történelem már bebizonyította, hogy a bővítés működik, de mind a csatlakozásra váró országoknak, mind a tagországoknak fel kell rá készülniük.
„Új valóságot kell teremtenünk. Az új valóság pedig az, hogy nem elég, ha egyszerűen nyitva hagyjuk az ajtót a csatlakozásra várók előtt. Hanem aktívnak kell lennünk, és aktívan közelebb kell hoznunk őket magunkhoz. Az új ciklusban is megőrizzük ugyanezt a törekvést és politikai elkötelezettséget. Nyugat-balkáni partnereinkkel továbbra is két prioritáson fogunk keményen dolgozni: az egyik az uniós csatlakozás, a másik pedig az egységes piacunkba történő fokozatos integráció.”
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a harmadik csatlakozási klaszterrel kapcsolatban kiemelte, hogy minden feltétel teljesült annak megnyitásához januárban vagy februárban.
„Nekem úgy tűnt, hogy megvan a szükséges légkör, de nem baj, ha nem így van. Mivel itt mind a 27 tagállam egyetértésére van szükség, elég az is, ha Plenković miniszterelnök azt mondja, hogy nem szeretné, és nem fog megtörténni. Nekem ezzel nincs bajom. Ha úgy gondolják, hogy ezzel rákényszerítenek arra, hogy hízelegjek, hogy könyörögjek Plenkovićnak vagy Schoofnak vagy bárki másnak, hát, az eszem ágában sincs. Úgyhogy, mi úgy gondoljuk, hogy meg fogjuk nyitni a klasztert.”
A szerb elnök Brüsszelben egyeztetett a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal szembeni amerikai szankciókról, illetve hogy ez mit jelentene az Adria-kőolajvezeték használata számára. Mint mondta, a horvát miniszterelnök ezzel kapcsolatban nyitottnak mutatkozott az együttműködésre.
