A Nyugat-Balkán országainak szentelt egyik legjelentősebb konferencia Budapesten

A Magyar Külügyi Intézet rendezvényén magas rangú tisztségviselők vettek részt a NATO, az Európai Unió, illetve a különböző nemzetközi képviseletek részéről. A fórum az euroatlanti szféra és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatteremtést hivatott előmozdítani.

A Budapest Balkans Forum az elmúlt években a Nyugat-Balkán országainak szentelt egyik legnagyobb és legjelentősebb konferenciájává nőtte ki magát. A kétnapos eseményen főként az Európai Unió bővítéséről és az ezzel kapcsolatos gazdasági kérdésekről értekeznek a résztvevők. 

Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke ez esemény megnyitóján kiemelte, a Nyugat-Balkán egy olyan régió, amellyel Magyarország történelme is szorosan összefűződik.

„Ez egy olyan régió, ahol ősi és büszke nemzetek élnek, ahol a kulturális diverzitás alapvetés, és a modernitás mindezt kiegészítve működik és adja a nemzeti identitás alapját és mozgatja a régió fejlődését. Magyarország külpolitikája a Nyugat-Balkánon természetesen figyelembe veszi ezeket a kulturális értékeket és tradíciókat, és lehetővé tette, hogy felismerjük, hogy ezen régió stabilitása stratégiai szükség az Európai Unió egésze számára.”

A fórum első beszélgetésén magyar, albán, bolgár, és montenegrói tisztségviselők a Magyar EU-elnökség eredményeit és a Nyugat-Balkánra tett hatását vitatták meg.

Ezután következett az Egy piac, egy jövőkép: A Nyugat-Balkán gazdasági integrációjának előmozdítása az EU-ban elnevezésű miniszteri kerekasztal, ahol Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Tanja Miščević szerb eurointegrációs miniszter Szerbia helyzetéről, európai útjáról és az ezzel kapcsolatos célokról, lehetőségekről és nehézségekről osztották meg gondolataikat.

Tanja Miščević, eurointegrációs miniszter, Szerbia: „Több mint 25 év után már kezdünk hasonlítani egy átlagos EU-s tagállamra. Ha ez nem érdemalapúság, akkor mi az érdemalapúság? Attól tartok, hogy a bővítési fáradtság továbbra is tetten érhető, tapintható, és nem tudom, hogy hogyan lehet ezt a bővítési fásultságot elsöpörni. Vannak persze ilyen tagállamok, mint Magyarország és más tagállamok, akik segítenek nekünk ebben a folyamatban, és valóban megmutatják, képviselik azt, hogy sokkal többet hoznánk az Európai Uniónak, mintha azon kívül vagyunk.”

A beszélgetésen Szijjártó Péter kiemelte, Magyarország és Szerbia stratégiai partnerek, szövetségesek és barátok. A magyar külgazdasági és külügyminiszter reagált az EU belső problémáira is, amik megnehezítik a csatlakozást. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok közül a legtöbben az ellen emelik fel a hangjukat, hogy Oroszország és más nem kívánatos államok befolyása növekszik a térségben.

„Miért nem a mi befolyásunk növekszik a Nyugat-Balkánon? Szerbia csatlakozni szeretne az EU-hoz. Észak-Macedónia, Albánia, Montenegró és Boszniai is csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz. A kérdésem az, miért nem engedjük nekik, hogy ez megtörténjen? Miért csodálkozunk, hogy másoknak nő a befolyása a térségben, ha egy vákuumot, egy légüres teret hagyunk ott? Ha nem mutatunk tiszteletet egy adott régió iránt, akkor bizonyos emberek arra kezdenek gondolni, hogy vajon tényleg érdemes ezt a vágyálmot kergetni vagy keressünk inkább helyette mást. Miért csodálkozunk? Miért érezzük ezt sértőnek? Nagyon egyszerű lenne: megnyitjuk a tárgyalási fordulót és felgyorsítjuk a tárgyalásokat.”

Szijjártó Péter szerint az EU tagállamai nem kommunikálnak nyíltan és őszintén, és nem ismerik be, hogy az Európai Unió gazdasága és védelme borzalmas állapotban van. Nem számíthatunk arra, hogy egy olyan ország, mint Szerbia, a földrajzi elhelyezkedésével, sajátosságaival és történelmével 100 százalékban azonosuljon a közös kül- és biztonságpolitikával, mielőtt biztos lehet abban, hogy csatlakozhat az Európai Unióhoz, emelte ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter.